A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által összeállított heti felzárkózó piaci előrejelzések legfrissebb kiadása szerint az idei év kritikus a magyar jegybank inflációellenes küzdelmének hitelessége szempontjából.

A ház – jóllehet felmerültek ilyen találgatások – nem számít arra, hogy az MNB módosítja a 3 százalékos középtávú inflációs célt. Ha azonban a jegybank jövőre e cél "közelébe akar kerülni", ahhoz a jelenleginél sokkal erősebb, ideális esetben 240 körüli forintárfolyamra lenne szüksége, és ez a mostani állapot szerint csak jóval magasabb kamatszinttel érhető el, áll az elemzésben. A GS szerint az MNB azért vonakodik a kamatemeléstől, mert "tétova jeleket" lát arra, hogy a belső fogyasztás lassulásának dezinflációs hatásai most már kezdenek megmutatkozni.

Az MNB azzal is érvel, hogy a fogyasztói inflációs kosár hatósági árszabályozáson kívüli szolgáltatási összetevőjének inflációja lassul, emellett a költségvetési politika az idén is szigorú lesz, a GDP-arányos hiány várhatóan 4 százalék alá süllyed a tavalyi 5,7 százalék körüli szintről.

A gyenge forint azonban mindezeket az érveket aláássa, és egy jelentősebb árfolyamgyengülés szinte bizonyosan növelné az inflációs várakozásokat és a tényleges inflációt is, valamint a növekedési problémákat is fokozná, mivel megszorítaná a devizaalapú hitelekkel eladósodott háztartások pénzforgalmát, áll a Goldman Sachs pénteki londoni előrejelzésben.

A cég szerint az MNB valószínűleg 0,15 százalékos átszűrődési rátát használ, vagyis úgy számol, hogy 1 százalékos forintgyengülés 0,15 százalékponttal emeli az inflációt.

Mindezek alapján, ez idő szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az MNB-nek a következő három kamatdöntő ülésen összesen 1,50 százalékponttal – egyenként fél-fél százalékpontos emelésekkel – 9 százalékra kell emelnie alapkamatát. Az sem kizárt, hogy a bank, hitelességjavító céllal, a március végi következő ülésen fél százalékpontnál nagyobb kezdeti emelésre szánja el magát, áll a londoni befektetési ház prognózisában.

A GS ezzel az előrejelzéssel módosította tizenkét havi távlatra szóló magyarországi kamatpálya-jóslatát, amely eddig fél százalékpontos emelésről és az így kialakuló 8 százalékos kamatszint tartásáról szólt. A ház elismeri, hogy most felvázolt kamatpálya-prognózisa fél százalékponttal magasabb kamatot vázol a piac által jelenleg árazottnál.

A Goldman Sachs ugyanakkor változatlanul hagyta 3, 6 és 12 havi távlatú forintárfolyam-előrejelzését, 260, 250, illetve 245 forinton, éppen azért, mert szerinte az MNB-nek (a várt agresszív szigorítással) sikerül majd erősítenie a forintot, és ehhez a javuló folyómérleg-folyamatok is "jó alapot nyújtanak".

Az elemzés szerint a magyarországi – csakúgy, mint a térségi – inflációs kockázatok egyértelműen erősödtek az utóbbi hónapokban. Ezt főleg globális tényezők okozzák: a gabonaárak csak 2008 eleje óta hozzávetőleg 25 százalékkal, az olajárak 7 százalékkal nőttek.

Magyarországon azonban ezt a hatást erősíti a gyenge forint, és az a tény, hogy az inflációs várakozásokat nagy valószínűséggel kevésbé lehet lerögzíteni, mint más térségbeli gazdaságokban.

Az inflációs előrejelzéseket tendenciaszerűen emelgetik negyedévente negyed százalékpontokkal, ami szintén nem segíti a hitelességet, akkor sem, ha a jelenség manapság globális szinten sem szokatlan, áll az elemzésben.

A GS londoni elemzői szerint a forint árfolyamsávjának felszámolása hosszú távon növelte az inflációellenes fellépés hitelességét, az inflációs cél és a sáv közötti potenciális ütközés kiküszöbölésével. A globális piaci hangulat romlása miatt azonban a sáveltörlés kedvező hatásai "nagyon rövid életűek voltak".

A Cityben mindazonáltal továbbra sincs egyetértés a magyarországi jegybanki kamatpályának még a várható irányáról sem.

A Goldman Sachs prognózisával gyökeresen ellentétes például a Merrill Lynch előrejelzése, amely szerint az MNB következő lépése kamatcsökkentés lesz, amint a piac stabilizálódik és a dezinfláció folytatódik; ennek legvalószínűbb időpontját a ház a harmadik negyedévre teszi.

A Merrill Lynch - legutóbbi térségi elemzése alapján - továbbra is azzal számol, hogy 2008 végére 6,75 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat. A cég szerint ugyanis a sáveltörléssel kombinált kamattartás azt jelezte, hogy az MNB figyelme az átmenetinek tekintett, egyszeri sokkoktól felhajtott inflációs kockázatról áttolódott a tartósabbnak mutatkozó és szélesebb alapú növekedési kockázatokra.

A szigorítást váró nagy londoni házak között van ugyanakkor például a Citigroup, amelynek elemzői szerint a kamatemelést a sáveltörlés után is változatlanul "erős érvek" indokolják. A ház a forintsáv felszámolása után adott kommentárjában közölte: a következő néhány monetáris tanácsi ülésen egyenként negyed százalékpontos emeléseket vár.

A Dresdner Kleinwort londoni elemzői is szigorítást várnak. Szerintük a fölfelé módosított idei és jövő évi átlagos inflációs jóslat "erőteljes jelzés" volt arra, hogy a Monetáris Tanács emelni fogja a kamatot. A ház szerint a közeljövőben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetősége ennél nagyobb szigorításnak is.