Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az osztrák főváros harmadszor nyerte el egyhuzamban a legnépszerűbb kongresszusi város címét: az ICCA adatai szerint tavaly nem kevesebb, mint 154 nemzetközi tanácskozást tartottak az egykori császárvárosban. A második helyen Berlin végzett 123 rendezvénnyel, utána Szingapúr következik (120), majd Párizs (115) és Barcelona (106). Előkelő helyen szerepel az összesítésben Budapest: a magyar főváros ugyanannyi nemzetközi konferenciának – szám szerint kilencvennek – adott otthont, mint Lisszabon, és így hatodik-hetedik lett a világranglistán.
Most először került be a legjobb tízbe Peking (87), méghozzá úgy, hogy megelőzte Amszterdamot és Madridot (77-77). Érdekes módon az országok listáján Ausztria visszacsúszott a tavalyelőtti nyolcadikról a kilencedik helyre. A legtöbb nemzetközi tanácskozást az Egyesült Államokban rendezték 2007-ben (467), Németországból 429, Spanyolországból pedig 303 konferenciára küldték el a meghívókat.
Magas életminőséget és kedvező feltételeket nyújtó infrastrukturális szolgáltatásaival Bécs egyébként nemcsak a külföldieket vonzza. A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok szerint soha annyi nemzetközi és hazai kongresszust, konferenciát, kisebb-nagyobb értekezletet és tanácskozást nem tartottak az osztrák fővárosban, mint tavaly. Összesen 2764 rendezvénynek volt a házigazdája Bécs. A legnépesebb tanácskozásnak a kardiológusoké bizonyult, tavaly szeptemberi, háromnapos nemzetközi kongresszusukat több mint 33 ezren tisztelték meg.
A különböző rendezvények résztvevői összesen 1,419 millió éjszakát töltöttek az osztrák fővárosban, és a lehetőséget kihasználva derekasan költekeztek is. A kongresszusi vendégek átlagosan 420 eurót (108 ezer forint) költöttek naponta, szemben a „rendes” turistákkal, akiknek csupán 266 euróval (68 ezer forinttal) vékonyodott a zsebük. A konferenciáknak köszönhetően 703 millió eurós (180 milliárd forint) bevétel keletkezett. Csupán az adók 209 millió euróra (53 milliárd forint) rúgtak, amelyek nagy részét a szövetségi kormány vágta zsebre, de Bécsnek is jutott belőle bőségesen.
