A világ legnagyobb hitelminősítője a külső finanszírozási kockázatot meghatározó számos változó – például a bruttó külső finanszírozási igény, vagy az alapszintű folyó egyensúlyi helyzet – alapján „likviditási sebezhetőségi indexet” állított össze. A cég megállapítja: az egyes szuverén adósok sebezhetőségi mértéke közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy az adott ország külső fizetési egyensúlyhiányának finanszírozása és a fizetésimérleg-válság elkerülése milyen mértékben függ a külföldi tőkebeáramlástól.

Ennek alapján az S&P úgy véli, hogy a legnagyobb kitettségű térség – a sebezhetőségi index felső mezőnyében szereplő országok számát tekintve – Kelet-Európa. Az ázsiai és a latin-amerikai felzárkózók ugyanakkor – kereskedelmi többleteik és nagy devizatartalékaik révén – jobban elszigeteltek lennének a tőkeínségtől, amivel a világgazdaság még erőteljesebb megtorpanása járhat, fogalmaznak a Standard & Poor's londoni elemzői.

A hitelminősítő összesen 40 szuverén adóst vizsgált, és arra a megállapításra jutott, hogy a legsebezhetőbbek között – néhány kivétellel – szinte csak európai van.

A lista legsebezhetőbb országa – a térséggel fennálló szoros korrelációja miatt „tiszteletbeli felzárkózó gazdaságnak” kinevezett – Izland, amelynek mutatója plusz 2,04 (az S&P metodikájában minél magasabb pozitív szám a mutató, annál sebezhetőbb az adott szuverén adós). Az utóbbi időben több hitelminősítő által is visszaminősített, komoly folyó hiánnyal és spekulációs devizapiaci támadásokkal küszködő Izlanddal az első öt helyen Libanon (1,61), Románia (1,59), Lettország (1,51) és Törökország (1,16) osztozik.

A 12 oldalas elemzés ezt a csoportot sebezhetőnek nevezi. Utánuk következik a "valamelyest sebezhetők" mezőnye, plusz 0,5 és 1,0 közötti indexszel. Ebben az országcsoportban Magyarország az első – a teljes listán a hatodik –, 0,97-es mutatóval, utána Bulgária és Lengyelország következik, egyaránt 0,92-vel. A négy közép-európai EU-tagállam közül a másik kettő – Szlovákia és Csehország - a „valamelyest védett” kategóriába esik, mínusz 0,01-es, illetve mínusz 0,30-as osztályzattal.

Az egyértelműen védett – mínusz 1-es alatti indexű – országcsoport legjobb helyzetben lévő szuverén adósa Chile, mínusz 1,90-es mutatóval, de idesorolta az S&P Oroszországot (-1,00) – az egyetlen kelet-európait a védett csoportban –, valamint Kínát (-1,08).

A Standard & Poor's az elemzésben egyebek mellett azzal támasztja alá az általa kialakított sebezhetőségi sorrendet, hogy előrejelzése szerint a felzárkózó Európa nettó működőtőke-beáramlással kiigazított folyómérleg-hiányának középértéke az idén a GDP-érték 3 százaléka körül lesz, miközben Latin-Amerika és a felzárkózó Ázsia egyaránt várhatóan 1,9 százalékos folyó többleteket ér el.

A működőtőke-beáramlás nélkül számolt bruttó külső finanszírozási igény – középértéken számolva – a mozgósítható tartalékok 151 százaléka lesz 2008-ban a vizsgálati mintába bevont európai szuverén adósok esetében, vagyis messze meghaladja a Latin-Amerikára jellemző „kényelmes”, 47 százalékos arányt, és Ázsia „sziklaszilárd” 11 százalékos finanszírozási igényét, áll hétfői londoni elemzésben.

A Standard & Poor's szerint az általa összeállított sebezhetőségi lista összhangban van a piaci reakciókkal is. A hitelminősítő adatai szerint ugyanis a sebezhető csoportba tartozó szuverén adósok esetében – középértéken – a nem teljesítővé válási kockázatra kötött határidős hitelpiaci származékos csereügyletek (CDS) hozamfelára az irányadó európai ráták felett 1600 százalékkal nőtt 2007. június 21-e és 2008. március vége között – Izlandé például néhány tized százalékpontról 4 százalékpont közelébe –, a védett csoportba tartozóké ugyanezen időszakban viszont csak 242 százalékkal emelkedett.

Jóllehet a CDS-felárak sok ország esetében messze nagyobb nem teljesítővé válási valószínűséget mutatnak, mint amekkora a Standard & Poor's által érvényben tartott szuverén adóskockázati besorolásokból következik, „az elbizakodottságnak azért nincs helye”, áll a hitelminősítő hétfői londoni elemzésében. Az S&P megállapítja, hogy a szuverén adósi leminősítések, illetve a negatív besorolási kilátás-módosítások a legsebezhetőbb csoportra koncentrálódtak az elmúlt időszakban.

A Standard & Poor's a múlt hónap közepén rontotta leminősítést valószínűsítő negatívra stabilról a közepes befektetői "BBB plusz" szuverén magyar adóskockázati besorolás kilátását. Ehhez fűzött indoklásában azt írta: a március 9-ei népszavazás kimenetele megerősítette, hogy "csökken a magyarok étvágya a konszolidációs folyamat továbbvitele iránt", és az akkoriban felmerült, "időszerűtlen" 2009-es adócsökkentési elképzelések is ebbe az irányba mutattak.

Magyarország adósminősítésére a három nagy – S&P, Moody's, Fitch Ratings – közül csak a Standard & Poor's listáján van negatív kilátás. Az S&P a környező térségből a hétfői sebezhetőségi listán harmadik legrosszabb helyen álló Románia – Magyarországénál két fokkal gyengébb, "BBB mínusz" – szuverén besorolására is negatív kilátást tart érvényben. A hitelminősítő épp a múlt héten adott ki Londonban állásfoglalást arról, hogy a negatív kilátás marad is a román adósosztályzaton, mivel nincsenek megfelelő gazdaságpolitikai válaszintézkedések a növekvő makrogazdasági egyensúlyhiányokra.