Az elemzők csak 0,3 százalékos visszaesést vártak márciushoz képest. Akkor az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest 2,3 százalékkal volt kisebb a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben. A legmeredekebb visszaesés a legnagyobb EU-gazdaságban, Németországban volt: áprilisban 5,6 százalékkal volt kisebb a kiskereskedelmi forgalom, mint tavaly áprilisban. Az egész EU átlagában az előző hónaphoz képest áprilisban 0,4 százalékkal, előtte márciusban 1,1 százalékkal csökkent, az egy évvel azelőttihez képest áprilisban 0,8 százalékkal csökkent, márciusban stagnált a kiskereskedelmi forgalom.

Az euróövezetben a GDP-növekedés az első negyedévben 0,8 százalékosra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalékról, és az összesített hazai össztermék növekedési üteme, az ítéletnapi jóslatokra egyelőre rácáfolva, éves összehasonlításban 2,2 százalékosra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 2,1 százalékról, az EU statisztikai hivatalának legújabb felülvizsgálata szerint.

Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 1,8-1,8 százalékkal, az utolsó negyedévben és az idei első negyedévben mindössze 1,2-1,2 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is, szintén a legújabb felülvizsgálatok szerint.

Ez arra is vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belső forrása nem a lakossági fogyasztás, hanem az exportra számító, továbbra is erőteljesen beruházó vállalatok fogyasztása. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félév óta elmarad az infláció ütemétől, miközben az M3-as pénzellátás az inflációt messze meghaladó ütemben nő tovább, pontosan a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja, annál jobban kifogásolja a bérek emelkedését. Az EKB elnöke nemrég ismét figyelmeztetett, hogy a bérek emelkedésének el kell maradnia mind a termelékenység, mind a fogyasztói árindex emelkedésétől, különben „baj lesz”.

A vállalati beruházások, éves összehasonlításban, a tavalyi második negyedben 3,8 százalékkal, a harmadikban 3,9 százalékkal, a negyedikben 3,2 százalékkal, az idei első negyedben 3,6 százalékkal nőttek.

A GDP-számításban figyelembe vett euróövezeti export a tavalyi második negyedben 5,9 százalékkal, a harmadikban 7,2 százalékkal, a negyedikben 4,4 százalékkal, az idei első negyedben 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az import – nem utolsó sorban a renyhe lakossági fogyasztás miatt – ettől rendre elmaradó ütemben bővült.

Az Európai Bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. Május végén az EU pénzügyi biztosának szóvivője azt mondta, az évi átlagos növekedés 1,7 százaléknál is kevesebb lehet majd, a kőolaj rekordról rekordra emelkedő ára miatt, azonban még korai módosítani a hivatalos előrejelzést. Tavaly átlagosan 2,6 százalékkal, tavalyelőtt 2,8 százalékkal – hatéves rekord ütemben – bővült az euróövezeti GDP.