"Ellenőrzési tapasztalataink alapján a költségvetési tervezés, végrehajtás és a beszámolás megújításának meggyorsítását elsőrendűen fontosnak tartjuk" - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
 
Az ÁSZ elnöke elöljáróban hangsúlyozta: a kormány zárszámadási beszámolója pénzügy-, illetőleg költségvetés-technikai szempontból megfelel a vonatkozó szabályoknak, egészében is megbízható, elfogadható. Ugyanakkor kiemelte: a konszolidáción túlmutató előrelépést, a fenntartható növekedési pályára állást nem könnyíti meg, hogy még mindig nem történt meg az állam által vállalható közfeladatok körülhatárolása.

A konvergenciaprogramban foglalt fiskális célkitűzéseket 2007-ben sikerült teljesíteni, ez a 2006-ban indult és az elmúlt évben kibontakoztatott konszolidációs lépések jelentős eredménye, amit azonban egyes kulcsfontosságú makrogazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása között ért el az ország.

Kovács Árpád rámutatott, hogy a számvevőszéki jelentés rögzíti azt az ismert tényt, hogy az államháztartás alrendszereinek eredetileg tervezett 2007. évi hiánya a GDP 6,9 százalékának, a tényleges hiány pedig 5,4 százalékának felelt meg. A költségvetési pozíció kedvező irányú változása az elmúlt évben alapvetően a bevételi többletre (elsősorban a már 2006 ősztől kezdve érvényre jutó az adó- és járuléknövelésekre és új adók alkalmazására) vezethető vissza. Az előirányzottnál kisebb hiány kialakulására hatást gyakoroltak a kormányzat ésszerűsítő, takarékossági intézkedései is. A kényszerű megszorítások számottevő átmeneti "növekedési áldozattal" is együtt jártak, elsősorban a közösségi szolgáltatások volumene zsugorodott, a kiigazítás nyomán mindenekelőtt a lakosság és a vállalkozások terhei nőttek – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Kovács Árpád szerint a számvevőszéki ellenőrzés a központi költségvetés kiadási főösszege elszámolásának több mint 93 százalékát minősítette, és a számvevők úgy találták, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés pénzforgalmi adatai összességében megbízhatóak. "Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a teljes vizsgált körben minden beszámoló kifogástalan. Az elmélyült és részletekbe menő ellenőrzés nyomán több területen számottevő, ellenőrzési szakkifejezéssel élve a lényegességi küszöböt meghaladó mértékű hiányosságok kerültek felszínre" – emelte ki az ÁSZ elnöke.

Kovács Árpád elismerte, hogy a kormány különböző ésszerűsítő, racionalizáló jellegű intézkedéseket kezdeményezett, "több szálon" is megindította a kormányzati szervezeti átalakulásokkal is együtt járó változtatásokat. Nem készült azonban önálló, átfogó és teljes körű program, fejlesztési stratégia ezzel kapcsolatban, így a rövidebb távú, a stabilizációt, a konszolidációt előmozdító bevételnövelő és kiadásmérséklő intézkedések nem ritkán összekeveredtek a reformjellegű lépésekkel.

Kiemelte viszont, hogy az államháztartás működésének kiegyensúlyozása szempontjából mindenképpen figyelemre méltó, hogy a társadalombiztosítás többlettel zárta a múlt évet. Ehhez azonban a kormányzati racionalizáló intézkedések mellett az is hozzájárult, hogy a bevételeket a központi költségvetésnek 2007-ben is ki kellett egészítenie, a kiegészítés a teljes államháztartás tekintetében hiánynövelő tényező volt.