Nem tudja tovább húzni a magyar gazdaságot a külső kereslet

A külső gazdasági környezet drámaian és gyorsan romlik. Az ICEG elemzői ennek ellenére bíznak abban, hogy nem lesz ennél rosszabb a helyzet és nem kell újraírni egy pár hét múlva az előrejelzéseket. Azt viszont most már biztosra lehet venni, hogy Nyugat-Európára recesszió vár, amelynek időbeni lefolyása és mélysége egyelőre ismeretlen – mondta Pellényi Gábor, az ICEG elemzője.

A fő exportpiacaink lassulnak és most már az is bizonyos, hogy a külső kereslet nem lesz képes tovább húzni a magyar gazdaságot. Egyedüli pozitívum az olaj, az élelmiszerek és más nyersanyagok áresése, amely a hazai dezinflációt is segíti – tette hozzá az elemző.

Bár a nyári hónapokban még a gazdaság lassú talpra állását mutatták a statisztikák, a hitelkínálat és a külső kereslet beszűkülése drámaian rontja a növekedési kilátásokat. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás ugyan túljutott a mélyponton, de nem lesz képes húzni a növekedést. A beruházásokat a hitelszűke, a romló kilátások és a költségvetés mozgásterének csökkenése fogja vissza, míg a nettó export növekedési hozzájárulása az export visszaesése miatt negatívba vált 2009-ben. Az idei év 1,7 százalékos növekedését jövőre még szerényebb 1,1 százalékos bővülés követheti. Sőt, mivel a nemzetközi válság mélypontját egyelőre nem lehet látni, még a recesszió sem zárható ki – figyelmeztet az ICEG.

A külső környezet változása

A reálgazdasági problémák a munkapiacon is éreztetik hatásukat. A munkanélküliség az év első felében még mérséklődött, de csökkenő foglalkoztatás mellett – mutatott rá Pellényi Gábor. Az előttünk álló időszakban viszont a munkanélküliségi ráta elérheti, sőt meghaladhatja a 8 százalékot, míg a reálkeresetek 2009-ben legfeljebb stagnálnak majd.

A nyersanyagárak csökkenése és a gyenge belső kereslet hozzájárul a dezinfláció folytatódásához, mely a legutóbbi időszakig a vártnál gyorsabb ütemben zajlott. Amennyiben a forint árfolyama visszatér a 250 forint/euró körüli szinthez, akkor az infláció üteme 2008-ban átlag 6,3 százalék, 2009-ben pedig 3,8 százalék lehet. 260-270 forint/euró körüli árfolyam esetén ennél 0,2-0,4 százalékponttal magasabb lehet a jövő évi ütem. Bár az infláció kedvezően alakul, a pénzügyi válság és Magyarország sérülékenysége miatt az ICEG idén még nem vár jegybanki kamatcsökkentést. Ez legkorábban 2009-ben kezdődhet meg.

A költségvetés 2008-ban is a konvergenciapályán maradt. Sőt, van benne annyi tartalék, hogy a befektetői bizalom erősítésére leszállítsák az idei és jövő évi hiánycélt. Bár a költségvetés átdolgozás alatt áll, az elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy az idei 3,4 százalék után jövőre akár a tervezettnél kissé jobb, 2,8 százalékos hiány teljesül. Bár a költségvetési felelősség intézményrendszere erősödhet, az elemzők továbbra is hiányolják azokat a kiadási oldali illetve adóreformokat, amelyek a gazdaság potenciális növekedési ütemét emelhetik

Az export visszaesése miatt a kereskedelmi mérleg aktívuma 2009-ben csökken. Bár az országban működő külföldi cégek jövedelmezősége mérséklődik, a bizonytalanság miatt erőteljesebb profit-repatriálásra számítanak, és drágul az adósság típusú külső finanszírozás. Így a külső finanszírozási igény a 2008-as javulás után jövőre GDP 3,3 százalékáig emelkedhet. Emiatt a bruttó külföldi adósság is tovább növekszik, megközelítve a GDP összegét.