A Magyarországon 2006 ősze óta folytatott egyensúlyjavító gazdaságpolitika 2008 első felében enyhült, a pénzügyi világválság és a forint elleni spekuláció nyomán azonban az államháztartási és a külső pénzügyi hiány gyorsított csökkentése vált szükségessé. Az idén várhatóan a GDP körülbelül 3,3 százalékát kitevő deficit ugyan még mindig magas, azonban – az engedélyezett nyugdíjpénztári kiigazítást figyelembe véve – már 3 százalék alatti, vagyis a maastrichti kritériumnak megfelelő hiányt jelent. Ezzel 2009 tavaszán megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, sőt, a 2009. évi költségvetési törvény teljesülése esetén jövőre már korrekció nélkül is bőven 3 százalék alá tudjuk szorítani az euró bevezetése és a nemzetközi pénzügyi bizalom szempontjából különösen fontos államháztartási hiányt.

Eközben a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése is elengedhetetlenné vált, mivel a jelenlegi pénzpiaci helyzetben nagyon nehézzé vált és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését.

A beruházási és fogyasztói kereslet – részben gazdasági válság, részben a hitelforrások szűkülése és drágulása miatt – egyaránt szűkülni fog. A gazdaság teljesítménye 2009-ben várhatóan 1-1,5 százalékkal visszaesik, mivel a külső kereslet alig nő, a belső pedig csökken. Az EU-források csak fékezni tudják a beruházási kereslet lanyhulását, illetve a likviditási problémák terjedését.

A bruttó keresetek jövőre 2-3 százalékkal emelkednek – ezen belül a költségvetési szektorban lényegében stagnálnak. Az infláció ugyan jelentősen mérséklődik, de a reálkeresetek így is mintegy 1,5 százalékkal csökkennek (de ezen belül a versenyszektorban csak minimálisan). A foglalkoztatás a 2008 őszi helyzethez képest érezhetően visszaesik. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedik, ami részben a kényszer – a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása –, részben az érdekeltség – a betéti kamatok és hozamok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nagysága emelkedik, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség – következménye lesz.

Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt – a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százalékos (az év végén 4,5 százalék körüli), 2009-ben 3,5 százalékos (az év végén 3,2 százalék körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozni fog, de jellemzően inkább erősödik.

Az a tény, hogy az MNB november végi kamatcsökkentését a forint erősödése követte, arra utal, hogy a következő hónapokban folyamatos lehet a kisebb-nagyobb kamatvágások sorozata. Ugyanakkor, ha jövőre sikerülne belépni az ERM-2 rendszerbe, az euró-bevezetés céldátumának – célszerűen 2012-nek, esetleg 2013-nak – a bejelentése növelheti a magyar gazdaság s a forint iránti bizalmat. Ez gyorsabb kamatvágásokban, illetve erősebb forintban nyilvánulhat meg.