Kupa Mihály. Csökkentsék az alapkamatot © MTI

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a fórumon elmondta, hogy érdemi, jelentős adócsökkentésre 2009-2010-ben nincs lehetőség. "Az adórendszeren belül a belső piac élénkítése nem lehetséges, amit látok, az a beruházás-élénkítés, amire 2000 milliárd forintot szán a kormány a következő másfél évben" - mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a pénzügyi válság első felének végéhez értünk, de ez volt a könnyebben kezelhető szakasz, mivel itt a fő feladat a likviditás biztosítása, a pénzügyi közvetítő rendszer működésének fenntartása volt. Az előttünk álló további szakaszban azonban már nem a források megléte vagy nem megléte a fő kérdés, hanem a problémát a vállalkozások számára a piacok léte vagy azok hiánya jelenti majd. Gyurcsány Ferenc egyetért azokkal, akik azt sürgetik, hogy a mainál alacsonyabb jegybanki alapkamat alakuljon ki.
A miniszterelnök ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy most nem radikális lépésekre, hanem tavasztól szisztematikusan reformszerű lépésekre, intézkedésekre van szüksége az országnak, amibe bele is kezd a kormány a következő évben.

Veres János pénzügyminiszter szerint három reformot kell elindítani a közeljövőben, közöttük említette az önkormányzati, az adó- és a szociális reformot. A pénzügyminiszter megerősítette: a 13. havi nyugdíj limitálása nem egyszeri, egy évre szóló intézkedés, hanem várhatóan a nyugdíjrendszer egyik eleme marad.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter bejelentette, hogy a takarékszövetkezetekkel, a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével mintegy 100 milliárd forintos forgóeszközhitel-program indul uniós források bevonásával.

A fórumon Bajnai Gordon miniszter megerősítette a napokban bejelentett intézkedéseket, amelyek részét képezik a gazdasági csúcson ismertetett 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő, vállalkozástámogatási csomagnak. A kis- és közepes vállalkozások számára a Magyar Fejlesztési Bank pénzeszközeivel és az európai uniós forrásokkal közösen 50 milliárd forint keretet biztosítanak a kereskedelmi bankoknak 10 és 100 millió forint közötti hitelek folyósításához. A hitelek felvételét könnyítik azzal is, hogy tovább növelik az állami garancia keretét.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, a VOSZ tagja szerint a jegybanki alapkamat csökkentése azzal járhatna, hogy a külföldi befektetők elvinnék a pénzüket az országból, hiába van itt a nemzetközi pénzintézetek segítsége. "Ha be akarják dönteni Magyarországot, csökkentsék a jegybanki alapkamatot" – mondta.

Kupa szerint az ország pénzügyi helyzete törékeny, és óva intett attól, hogy a kormány előrehozott nyugdíjakat adogasson. Bedőlhetnek devizahitelek, emellett a lakosság továbbra is veszi fel a magas kamatú hiteleket a karácsonyi vásárlásokhoz. Önkormányzatok is bármikor bedőlhetnek, jelentős tartozásaik vannak - mondta a volt pénzügyminiszter.

Kupa Mihály hangsúlyozta, hogy a közigazgatás reformját meg kell oldani, az önkormányzati törvényt a feladatok finanszírozása tekintetében meg kell változtatni.

Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke a fórumon úgy vélekedett, hogy Magyarországon kevés a közvetlen termelésben dolgozók létszáma. Fontos az arányosság, jelenleg kevesen termelnek, kevés a szakmunkás, a reformokban az arányokat kell helyre tenni. Szerinte Magyarország előtt két út áll: vagy több mint egymillió ember termel, vagy befogad egymillió vendégmunkást az ország.

Békesi László volt pénzügyminiszter, a VOSZ gazdasági bizottságának elnöke úgy vélte, hogy a recesszió és a munkanélküliség a prognózisoknál nagyobb lesz Magyarországon. Rövid távon a válság hatását kell mérsékelni, miközben hosszú távon a szerkezetátalakítást végre kell hajtani.

Elismeréssel szólt arról, hogy a kormány a pénzügyi válságban jó lépéseket tett. Ugyanakkor rossz lépésnek értékelte, hogy a legszűkebb körben is az adóemelés eszközéhez nyúltak, például a Robin-Hood adó bevezetésével.

Abszurd dolognak nevezte Békesi László, hogy a képviselők költségtérítését mindössze 15 százalékos adóval terhelték, holott ez még a legalacsonyabb adómértéket sem éri el. Ennek a tételnek is úgy kellene viselkedni, mint bármely más költségnek. Békesi László emlékeztetett arra: olyan politikát kell folytatni, hogy Magyarországnak 2012-re sikerüljön az euró bevezetése.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár elmondta: Magyarország versenyhelyzetben van, a térségbeli versenytársakhoz képest más az adóstruktúra, az adóteher, az állami újraelosztás aránya. Véleménye szerint az adóterheléshez, adórendszerhez hozzá kell nyúlni, a mostani nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Szerinte is minél előbb be kellene lépni az ERM-2 árfolyamrendszerbe, és meg kell mondani, hogy mikor tudunk kapcsolódni az eurózónához.

Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott: Magyarországot és az egész térséget illetően nem vetettünk számot azzal, hogy a térséget október óta lényegében kizárták a pénzügyi likviditási vérkeringésből. A vezető kutató szerint is meg kellene egyezni a reformokban, mert ha nem vezeti be az ország a szükséges reformokat, az versenyképességi hátrányt fog okozni.