Az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeként októberhez hasonlóan, a megkérdezettek fele nevezett meg a pénzügyi válsággal kapcsolatos történést november közepén. Az elmúlt hónaphoz hasonlóan novemberben is a megkérdezettek háromnegyede válaszolta azt, hogy érdeklődéssel követi a világban tapasztalható hitelválságról szóló híreket, bár ezen belül továbbra is kisebbségben vannak a kiemelkedő érdeklődést mutatók. Az átlagosnál is erősebb érdeklődést mutatnak a téma iránt a diplomások, a férfiak és a 35-54 év közöttiek – gyakorlatilag ugyanazok a csoportok, amelyekre ez egy hónappal ezelőtt is igaz volt.

A válság valós, az emberek életét közvetlenül is befolyásoló hatásainak erősödését jelzi, hogy 17 százalékponttal 61 százalékra emelkedett azok aránya, akik beszámolnak kisebb-nagyobb személyes érintettségről, ugyanakkor 7 százalékponttal 35 százalékra csökkent azoké, akik még semmilyen személyes hatását nem érzékelték az elmúlt hónapok történéseinek.

A pénzügyi-gazdasági krízis következményeit érzékelők csoportja együttesen immár a teljes felnőtt lakosság egyharmadát teszi ki, ebből 12 százalékot bevallása szerint már nagymértékben érintett a válság. Különösen a középkorúak (35-54 évesek) érzik magukat az átlag feletti mértékben érintettnek.

A vizsgálatból kiderül, hogy egyre többen számolnak azzal, hogy a következő hónapokban már személyes életükre is valamilyen hatással lesz a válság, a személyes életükre gyakorolt nagymértékű hatást prognosztizálók aránya pedig 15-ről 25 százalékra emelkedett egy hónap alatt.

A válaszolók egynegyede mondható bizakodónak, vagy legalábbis nincs kiforrott véleménye a jövővel kapcsolatosan, ugyanakkor a jövővel kapcsolatos pesszimizmus tekintetében is a középkorúak, illetve a faluhelyen élők emelkednek ki az átlagból.

Novemberben már a választópolgárok közel kétharmada tartotta valószínűnek, hogy egy évekig elhúzódó gazdasági világválság következik, melynek Magyarországon is súlyos következményei lesznek.
Az átlagosnál jobban nőtt a pesszimisták aránya egy hónap alatt a felsőfokú végzettségűeknél, az alapfokú végzettségűeknél és az 55 évnél idősebbek csoportjában.

A megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy neki, vagy a vele egy háztartásban élőknek van deviza alapú hitelük. Erről a csoportról azt lehet mondani, hogy az átlagosnál 10 százalékkal nagyobb intenzitással figyelik a válsággal kapcsolatos híreket, háromnegyedüket legalább kismértékben érintették már a válság következményei és az átlag feletti arányban valószínűsítik ugyanezt a jövőre vonatkozóan is.

Ugyanakkor ez a csoport sem pesszimistább a társadalom többi részénél a tekintetben, hogy várható-e elhúzódó válság, sőt a devizahitelesek között valamivel kevesebben (62 százalék) valószínűsítik ezt.

A devizahitellel rendelkezők közel felének 20-40 ezer forint közötti összeg a havi törlesztő részlete, 16 százalékuknak kevesebb, 27 százalékuknak pedig több ennél. A devizahitelesek közel kétharmadának nőtt a havi törlesztő részlete az elmúlt két hónap folyamán.

A háztartások kiszolgáltatottságát jól mutatja, hogy a devizahitellel rendelkező háztartások tagjainak 41 százaléka saját állítása szerint gyakorlatilag semekkora növekedést nem tud elviselni – megszorítások árán sem – a havi törlesztő részletben. A teljes népességre vetítve ez több százezer háztartást érinthet.

További 30 százalék legfeljebb 20 ezer forintos emelkedést még kibír, ennél többet viszont csak 13 százalék. Különösen a kisebb vidéki településeken élők mondják nagy arányban, hogy nem volnának képesek tovább szorítani a kiadásaikon, ha a törlesztő részletek emelkedése ezt tenné szükségessé.