A bizottsági ülés elején Simor András rövid prognózist ismertetett a gazdaság 2009-es várható folyamatairól. Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) egy százalék alatti csökkenése mellett az infláció 3 százaléknál kisebb lesz, 2010-ben megindulhat a magyar gazdaság lassú növekedése - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében csak folyamatos kamatcsökkentés valósítható meg - hangsúlyozta Simor András. Magyarország nem esik azonos kockázati megítélés alá az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Svájccal, ahol radikális kamatcsökkentést hajtottak végre, a magyar monetáris politika mozgástere korlátozott. "Magyarország kockázati megítélését ma a befektetők abba a kategóriába sorolják, ahol Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Törökország, Horvátország, Bulgária, Észtország és Lettország van, s ezekben az országokban legalább olyan magas a kamat, mint nálunk, s radikális kamatcsökkentést sem hajtottak végre" – hangsúlyozta az MNB elnöke. "Nekünk ezt a kockázati prémiumot meg kell fizetnünk" – tette hozzá.

A jegybank elnöke arra mutatott rá, hogy ha egy radikális kamatcsökkentés nyomán 10 százalékkal gyengülne a forint árfolyama, akkor a bankrendszerben szűkülne a likviditás, a bankok tartalékképzési kötelezettségük miatt 430-450 milliárd forinttal kevesebb hitelt folyósíthatnának. "Magyarországon a jegybanki kamatcsökkentéssel úgy lehet haladni, ahogy az ország kockázati megítélése javul" - felelte képviselői kérdésre.

Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke jó döntésnek minősítette az október végi 3 százalékpontos alapkamat-emelést.

A bizottság tagjai közül Latorcai János (KDNP) az IMF-hitel feltételeiről érdeklődött. A képviselői kérdésre Simor András hangsúlyozta: "Nincs semmiféle titok az IMF-megállapodás mögött, a leírt szándéknyilatkozat tartalmazza az összes lényeges feltételt". Ugyanakkor hozzátette, hogy a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelének első részlete az MNB devizatartalékait növelte.

Több képviselő, köztük Márton Attila (Fidesz) arról érdeklődött, mit tett, mit tehet a jegybank, hogy a gazdaságban a likviditás, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozási lehetősége javuljon. Simor András elmondása szerint az MNB azzal is segítette a bankok likviditásának növelését, hogy 5 százalékról 2 százalékra csökkentette az előírt kötelező tartalékrátát, új fedezeteket is elfogadott a pénzintézetektől, amikor azok jegybanki hitelt vettek fel, és új refinanszírozási módokat nyitott meg. Eközben az állam azzal segítette a likviditás növelését, hogy nem bocsátott ki új államkötvényt, sőt, vissza is vásárolt a korábban piacra dobott állampapírokból.

"Az MNB számítása szerint az idei év utolsó negyedévében a bankok forint likviditása durván ezer milliárd forinttal növekszik, tehát hitelezésre ezer milliárd forinttal nagyobb összeg áll a bankok rendelkezésére" – emelte ki a jegybank elnöke. Simor András azt viszont nem tudta megmondani, hogy ezt az ezer milliárd forintos többletet mire fordítják a bankok, hiszen ebből vehetnek állampapírt, elhelyezhetik az MNB-nél rövid, vagy kéthetes betétként is, vagy bővíthetik hiteleik kihelyezését.

"November végéig követtük a hitelállomány alakulását, ami azt mutatja, hogy egy fillérrel sem csökkent, sőt novemberben mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány nőtt, miközben komoly veszélye van annak, hogy a jövőben csökkenni fog a hitelállomány" - mutatott rá az elnök.

Simor András - rátérve a forrásszerzés összetevőire, lehetőségeire - elmondta: a jegybank forintot tud adni a bankoknak, devizát nem. A bankok elsősorban akkor tudnak több hitelt nyújtani, ha több forrást gyűjtenek. A jegybankelnök úgy látja, hogy a magyar bankok külföldi anyabankjai "egy fillért sem vontak ki Magyarországról". Az MNB elnöke ugyanakkor felsorolt néhány gondot, amellyel szembe kell nézni. Ezek közé tartozik, hogy az anyabankok "Magyarország kockázati megítélését problémásnak ítélik", Magyarországon rossz a hitel/betét arány, mivel nagyon kevés a megtakarítás, s emellett a bankok inkább hitelezik a lakosságot, mint a vállalatokat, mivel a lakossági hitelezésen nagyobb a lehetséges nyereség.

Több honatya is felvetette: az ügynökökön keresztüli hitelezés jelentős kockázatokat hordoz mind a hitelintézetek, mind a banki ügyfelek számára. Simor András a felvetésre elmondta: az IMF-nek küldött szándéklevélben Magyarország kötelezte magát arra, hogy bővíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jogkörét, kiterjeszteni ellenőrzési, szankcionálási lehetőségeit. Az erről szóló törvényjavaslatot még az idén beterjesztik a parlamentnek. Ebben javasolják majd, hogy a PSZÁF a jövőben tilthasson be kockázatos banki termékeket, jobban ellenőrizze a hitelközvetítő ügynökök tevékenységét, végzettségét - mondta Simor András.