A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD-nél szerdán késő este bejelentették: az igazgatótanács elfogadta a 2009-es üzleti tervet, amely csaknem 20 százalékkal, "hozzávetőleg" 7 milliárd euróra növeli a bank jövő évi finanszírozási csomagját.

Ez magasabb összeg, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított a kedvezményezett térségnek. A mintegy 1 milliárd eurós pótlólagos keret felét a közép- és kelet-európai gazdaságok kapják, vagyis az egykori szovjet közép-ázsiai térség köztársaságaival azonos mértékben részesülnek a válságfinanszírozásból.

Az EBRD német elnöke, Thomas Mirow kijelentette: a következő év "rendkívül kemény" lesz sok üzleti vállalkozásnak a bank működési területén, de "történjék bármi, az EBRD nyitva tart (...) van elegendő tőkénk, a tulajdonosok támogatása egyöntetű, és többet akarunk befektetni, mint eddig bármikor".

A banknál akkor közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból - vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők -, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót a kedvezményezett térségben.

A banknál annak idején megerősítették, hogy a finanszírozás megemelését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos levélben kérte. A kormányfő által Thomas Mirow-nak és a bank részvényes kormányainak küldött levélben az állt: a közép-európai átalakuló országok jelentős gazdasági nyomás alá kerültek a globális pénzügyi felfordulás miatt, és korlátozott a pénzügyi kapacitásuk arra, hogy pótolják az ingatag tőkeáramlásokat és helyreállítsák a piaci bizalmat. Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke.