A monetáris tanács tavaly október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat.

A döntés indoklásában a testület kifejti, hogy a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve döntöttek a tagok a szinten tartás mellett. Az indoklást tartalmazó közlemény szerint a tanács jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzpiaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében a tanács készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.

Emlékeztetnek rá, hogy az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása és a közép-kelet európai régió megítélésének változása miatt a forint jelentős mértékben leértékelődött. A leértékelődés esetleges folytatódása középtávon károsan hatna a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére, ugyanakkor a kibocsátással kapcsolatban remélt további élénkítő hatása megkérdőjelezhető – áll a közleményben.

A monetáris tanács szerint megnőtt a kockázata, hogy a következő időszakban a gazdaság visszaesése a korábban vártnál erőteljesebb lesz. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett mind a feldolgozóipar, mind a piaci szolgáltatások esetében. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét.

A monetáris tanács közleménye szerint az elmúlt hónapokban az infláció az árstabilitásnak megfelelő szintre mérséklődött, e mögött azonban ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának tulajdonítható, hogy a piaci szolgáltatások inflációja immár több egymást követő hónapban is meredeken csökkent.

A tanács úgy véli, hogy a gyengébb árfolyam begyűrűzése a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árába növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A leértékelődés rövid távon javítja az exportszektor jövedelmezőségét és a belföldi termelők importtal szembeni versenyképességét, ugyanakkor ennek növekedési hatását ellensúlyozhatja, hogy a forint melletti pozíciót vállalt gazdasági szereplők jelentős veszteséget realizálnak. A forint gyengülése visszafogja a bankok hitelezési aktivitását, és a hitelportfolió romlásán keresztül középtávon károsan érintené tőkehelyzetüket is – áll a döntés indoklásában.