szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az alapkamat tartását számottevő többség támogatta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának hétfői ülésén - mondta Simor András, az MNB elnöke.

A monetáris tanács előtt két javaslat volt, egy 100 bázispontos emelés, és a 9,5 százalékos alapkamat tartása - közölte a jegybank elnöke. A forintra nehezedő nyomást enyhítette a monetáris tanács két héttel ezelőtti döntése - jelezte Simor András, emlékeztetve arra, hogy a jegybank megkezdte az EU-források piacra vezetését, és készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására a forint árfolyamának stabilizálása érdekében.

Az elnök véleménye szerint a gyenge forintárfolyam rontja gazdaság növekedési lehetőségeit, gyengíti a bankok pénzügyi stabilitását, és az kedvezőtlen hatást gyakorol az inflációs folyamatokra is. Simor András közölte: egyetlen párt sem kereste meg miniszterelnöki felkéréssel. Kijelentette: felkérés esetén sem vállalná a posztot.

A jövendő kormánynak a nemzetközi gazdasági válság hatásait kellene tompítania, emellett a magyar gazdaság versenyképességének korlátait kellene megszüntetnie, amelyekről már évek óta szó van - hangsúlyozta a nemzeti bank elnöke.

Simor András úgy véli, mind a két problémára egyszerre kell választ, megoldást találni, de - fogalmazott - nem hiszi, hogy a jegybanknak részt kellene vennie az új kormányprogram kidolgozásában.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mi a véleménye Surányi György javaslatáról, amely szerint az MNB-nek 1000-1200 milliárd forint összegű, államilag támogatott, kedvezményes 6-7 százalékos kamattal kellene többlet likviditást bevinnie a pénzügyi rendszerbe, a jegybank elnöke úgy válaszolt: nem lenne szerencsés az MNB alapkamatától eltérő, hosszabb, fél, esetleg egy évre érvényes jegybanki kamatot alkalmazni, mert az előrejelző módon hathatna a kamatpályára. Ez azért sem lenne jó megoldás, mondta, "mert nem lehet minden forint mellé rendőrt állítani", azaz a kétféle kamat alkalmazása zavart okozhatna.

Érvelésében Simor András kitért arra is: "nem biztos, hogy a bankok szűkülő hitelezése mögött szűkülő likviditásuk áll, esetleg  a hitelezési kockázattól félnek". Hozzátette azt is, hogy tudomása szerint egyes bankok változtatást terveznek betét-hitel arányukon, azaz 100 forint betétre nem kívánnak kihelyezni 130-140 forintot, mivel a bankközi piac bizonytalanságai miatt az esetenkénti forrásszerzés kockázatossá válhat.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!