Az államháztartás egyensúlyi helyzete közel 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél, ami az európai módszertan szerint mintegy 3,8 százalékos hiányt jelent. A külső finanszírozási igény 2 milliárd euróra, a GDP 2,2 százalékára csökken, amit az IMF-EU hitelkeret finanszíroz. (A külső finanszírozásban az első negyedévben – példátlan módon – aktívum alakult ki.)

A foglalkoztatási és bérfolyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Az elbocsátásokról nincs statisztika, de azok bizonyosan bőven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte főleg a feldolgozóipari exportszektorokban, később a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is. Egy részük külföldi volt (ők többségben hazamentek), további részük elhelyezkedett, illetve nyugdíjba ment. Végülis 2009. március-májusban a foglalkoztatottak száma csaknem 78 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta egyelőre 9,9 százalékon tetőzött, majd szezonális okokból 9,8 százalékra csökkent (az egy évvel ezelőtti 7,7 százalékról), de az év során még emelkedése várható.

A mikro- és kisvállalkozásoknál szürkülés következett be, a foglalkoztatás és a jövedelem terén egyaránt. A bruttó átlagkeresetek az I. negyedévben a versenyszektorban 4,8 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektor bérei januárban zuhantak (2008 januárjában ugyanis még a 13. havi fizetés felének a kifizetésére is sor került), de a februári-márciusi bérkiáramlás már stagnálást jelez. Végeredményben a reálkereset 2,7 százalékkal csökkent az I. negyedévben. A lakosság mérsékli halasztható és/vagy hiteligényes fogyasztását, így leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Ezért GDP-arányos nettó megtakarítási rátája emelkedik. 2009. I. negyedévében a hiteltörlesztés már meghaladta az új hitelfelvételt. A fogyasztási hitelfelvét 1/6-ára, a lakáscélú 1/3-ára esett vissza. Az első négy hónapban 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők óriási többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről. A válság kitörésétől 2009. április végéig a lakosság körülbelül 600 milliárd forint vagyonvesztést szenvedett el a tőzsdei részvényeken és a befektetési jegyeken. Ez éves jövedelmének 6-7 százaléka.

2009 közepétől az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7 százalék körül lesz. Éves átlagban közel 5 százalékos drágulási ütem várható. A nemzetközi inflációs trendek inkább csak 2010 közepétől gyorsulnak. A jegybanki alapkamat magas szinten (9,5 százalék) beragadt, az MNB megítélése szerint azonban a külső finanszírozhatóság júniusban még nem tett lehetővé csökkentést. A külső és belső egyensúly javulása nyomán a változó nemzetközi befektetői hangulatban ismét vonzóbb befektetési cél lehet Magyarország. Júliusban megkezdődhet az alapkamat mérséklése (az év végére 8,5 százalékra). Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erősödéséhez vezet. 2009 második felében 270-280 körüli, az I. félévinél kisebb ingadozású, tendenciájában enyhén erősödő, éves átlagban 285 forint körüli euró-árfolyam várható.