A nyári adatok a világgazdaságban és Magyarországon is a korábbinál valamivel kevésbé rossz gazdasági helyzetre utalnak. Világszerte – így Magyarországon is – jellemzően emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ez ugyan a reálfolyamatok viszonylagos javulását vetíti előre, de ennek mértéke és tartóssága még mindit nagyon bizonytalan. Még nem látható, hogy a megindult készletfeltöltésnek köszönhető, illetve sok országban költségvetési forrásokkal megtámogatott kereslet (például roncsprémiummal serkentett autóértékesítés) nem fullad-e ki, illetve mennyire indít be öngerjesztő növekedési folyamatokat. 2010-ben az EU-ban éves átlagban még visszaesés várható.

Bár Magyarországon a II. negyedévi GDP a vártnál is nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal mérséklődött, júniusban az iparban és a kivitelben már csökkent a visszaesés üteme, az építőiparban pedig egyenesen növekedést regisztráltak. A korábbinál kisebb volt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése is, ez azonban feltehetőleg a júliusi áfaemelés miatt előrehozott vásárlásoknak volt a következménye. A tavaszi csúcshoz képest kisebb lett a munkanélküliségi ráta is, bár ez alapvetően szezonalítással, a nyári idénymunkákkal magyarázható, ráadásul a legutolsó adat némi romlásról tanúskodik.

A pesszimizmus oldódását jelzi, hogy a nagy visszaesés után negyedik hónapja enyhén javul a GKI konjunktúraindexe. Az egész világban javuló befektetői hangulat mellett a Magyarország iránt növekvő bizalom tükröződik a júliusi eurókötvény-kibocsátás sikerében, a júliusi majd augusztusi kamatvágást követően is viszonylag erős forintban.

A külkereskedelmi egyensúly az I. félévben hatalmas, 2,1 milliárd eurós aktívumot mutat. Ez a behozatalnál sokkal kevésbé visszaeső kivitel következménye. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya várhatóan a kormány által megcélzott, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett 3,8 százalék körül lesz.

Júliusban az infláció a júniusi 3,7 százalékról az adóemelések hatására 5,1 százalékra emelkedett, ez azonban egyelőre kisebb a vártnál. A fogyasztói energiaárak őszi csökkentését is figyelembe véve éves átlagban 4,7 százalékos, az év végén 6,5 százalék körüli infláció várható, amit 2010 második felében várhatóan markáns csökkenés követ.

Az I. félévben a versenyszektorban mintegy 5 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben 7 százalékkal csökkent a bruttó átlagkereset. (Az előbbi mértékében szerepe volt, hogy az alacsonyabb jövedelmű fizikai dolgozók részaránya – mivel az elbocsátások elsősorban őket érintették – mérséklődött, ami emeli az átlagot.). A nemzetgazdaság egészében a kimutatott reálkereset az I. félévben 2,2 százalékkal maradt el a tavalyitól.

2009 végéig további kamatvágások valószínűek, az alapkamat az augusztus végi 8 százalékról december végére 7 százalék körüli szintre csökkenhet. 2009 második felében 270, éves átlagban 280 forint körüli euróárfolyam várható, az árfolyamingadozás a második félévben csillapodik.