Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az MNB adatai szerint júliusban a lakáscélú hitelek állománya 3876 milliárd forint volt, szemben a júniusi 3936 milliárd forinttal.
A háztartások lakáscélú forinthiteleinek állománya júliusban 1514,1 milliárdot, míg az előző hónapban 1513,5 milliárd forintot tett ki. Az euró lakáshitelek állománya júliusban 144,1 milliárd forintra nőtt a júniusi 131,4 milliárd forintról. Az egyéb devizában felvett lakáscélú hitelek július végi állománya 2215,3 milliárd forintra csökkent a júniusi 2289,6 milliárd forintról. A forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított lakáshiteleken belül 48 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 8 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 90 százalék volt.
A nem pénzügyi vállalatok új hiteleinek szezonálisan igazított szerződésértéke összességében csökkent, elsősorban az 1 millió euró összeghatár feletti hitelek új szerződéses értékének visszaesése miatt. Az új hitelek átlagos kamatlába összességében szintén csökkent, kivéve az 1 millió euró összeghatár feletti forinthitelek esetében, ahol a júniusi szinten maradt.
Az új betétszerződések szezonálisan igazított értéke a háztartási szegmensben nőtt, míg a vállalati szegmensben csökkent. A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába kismértékben csökkent, a vállalati forintbetétek átlagos kamatlába viszont az előző havi szinten maradt. A háztartási és a vállalati euróbetétek átlagos kamatlába lényegében nem változott. Júliusban a háztartások által felvett forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója kismértékben emelkedett, a svájci frank hiteleké csökkent, míg az euróhiteleké nem módosult.
Nem változott az euró szabad felhasználású jelzáloghitelek hitelköltség mutatója, míg a forinthiteleké csökkent és a svájci frank hiteleké kismértékben emelkedett. A személyi hiteleknél a hitelköltség mutató a forinthitelek esetében csökkent, az euróhitelek esetében pedig emelkedett. A forint áruhitelek költsége nőtt, amelyet a kamatlábak emelkedése okozott.
Betéti oldalon a háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába kismértékben csökkent, míg az euróbetéteké a júniusi szinten maradt. A nem pénzügyi vállalatok forint- és euróbetéteinek átlagoskamatlába lényegében nem változott az előző hónaphoz képest.
Júliusban a háztartások által lekötött forint- és euróbetétek szezonálisan igazított értéke növekedett, míg a nem pénzügyi vállalati forintbetéteké az előző havi szinten maradt és az euróbetéteké csökkent.
A háztartások lakáscélú forinthiteleinek állománya júliusban 1514,1 milliárdot, míg az előző hónapban 1513,5 milliárd forintot tett ki. Az euró lakáshitelek állománya júliusban 144,1 milliárd forintra nőtt a júniusi 131,4 milliárd forintról. Az egyéb devizában felvett lakáscélú hitelek július végi állománya 2215,3 milliárd forintra csökkent a júniusi 2289,6 milliárd forintról. A forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított lakáshiteleken belül 48 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 8 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 90 százalék volt.
A nem pénzügyi vállalatok új hiteleinek szezonálisan igazított szerződésértéke összességében csökkent, elsősorban az 1 millió euró összeghatár feletti hitelek új szerződéses értékének visszaesése miatt. Az új hitelek átlagos kamatlába összességében szintén csökkent, kivéve az 1 millió euró összeghatár feletti forinthitelek esetében, ahol a júniusi szinten maradt.
Az új betétszerződések szezonálisan igazított értéke a háztartási szegmensben nőtt, míg a vállalati szegmensben csökkent. A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába kismértékben csökkent, a vállalati forintbetétek átlagos kamatlába viszont az előző havi szinten maradt. A háztartási és a vállalati euróbetétek átlagos kamatlába lényegében nem változott. Júliusban a háztartások által felvett forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója kismértékben emelkedett, a svájci frank hiteleké csökkent, míg az euróhiteleké nem módosult.
Nem változott az euró szabad felhasználású jelzáloghitelek hitelköltség mutatója, míg a forinthiteleké csökkent és a svájci frank hiteleké kismértékben emelkedett. A személyi hiteleknél a hitelköltség mutató a forinthitelek esetében csökkent, az euróhitelek esetében pedig emelkedett. A forint áruhitelek költsége nőtt, amelyet a kamatlábak emelkedése okozott.
Betéti oldalon a háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába kismértékben csökkent, míg az euróbetéteké a júniusi szinten maradt. A nem pénzügyi vállalatok forint- és euróbetéteinek átlagoskamatlába lényegében nem változott az előző hónaphoz képest.
Júliusban a háztartások által lekötött forint- és euróbetétek szezonálisan igazított értéke növekedett, míg a nem pénzügyi vállalati forintbetéteké az előző havi szinten maradt és az euróbetéteké csökkent.
