Surányi továbbra is az olcsóbb hitelek mellett kardoskodik

Surányi György szerint mivel a bankok sem a szükséges lejáratú hitelt, sem az üzleti-lakossági szempontból elfogadható árazást nem képesek előteremteni, ezt a feladatot az MNB oldhatná meg egy állami fejlesztési intézet közbeiktatásával. Ez technikailag például úgy valósítható meg, ha a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy év és egynapos lejáratú kötvényt bocsát ki. Ezt a kötvényt akár közvetlenül, akár a bankokon keresztül fogadhatná be a jegybank.

Ezt követően az MFB a rendelkezésére álló forrást aukcionálja a kereskedelmi bankok között, 3–5 éves lejáratra. De nem a jegybanki alapkamat szintjén, ami jelenleg 8 százalék, hanem 4-5 százalékon. A bankok pedig legfeljebb 1,5-2 százalékos kamatmarzsot tehetnének rá, és akár 10 éves futamidőt is ajánlhatnának. A végső hitelfelvevő szempontjából ez 6-6,5 százalékos kamatot jelentene, ami nem kevés, de a mainak nagyjából a fele, és a mértéke hasonló lenne a válság előtti devizakamatszinthez - részletezte az interjúban Surányi György.

Hozzátette: a kamatkülönbözetet vagy a jegybank fizeti úgy, hogy alacsonyabb kamaton adja a hitelt, vagy költségvetési forrásból biztosítják a különbözetet, így az végső soron az adófizetők terhe lenne. Ha azonban feltételezzük, hogy ezen a kamatszintem már van hitelkereslet, akkor új beruházásokat, forgóeszközöket, lakásépítést-vásárlást finanszíroznak a bankok, így több, vagy kevésbé csökkenő lesz a beruházás, a foglalkoztatás, a jövedelemképződés. Ezért a költségvetés adóbevételei is nőni fognak, az adóbevételek bőven kompenzálnák ezt a kamattámogatási összeget - hangsúlyozta az MNB egykori elnöke.

Surányi György szerint már a válság tavaly őszi kezdetekor alaposan át kellett volna gondolni, hogy hogyan lehetne középlejáratú, elfogadható árazású forintforrásokat teremteni.

A szakember szerint most olyan mértékben zsugorodik a gazdaság, olyan mértékben csökken a belföldi hitelkereslet, és a fogyasztás, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya vélhetően lényegesen jobb lesz a vártnál. Ha sikeres lenne a gazdasági visszaesés lassítása a hitelkereslet élénkítése nyomán, az természetesen rontaná a külső egyensúlyt. Hozzáfűzte: noha ez általában egyáltalán nem kívánatos, de most úgy tűnik, "túl jó lesz" a folyó mérleg. A programokban meghatározott 4,1 százalékos deficitcélhoz képest közelebb lesz Magyarország az egyensúlyhoz.

"Van ugyanis jelenleg egy gazdaságpolitikai paradoxon, amely szerint minél jobb a folyó fizetési mérleg, annál rosszabb a költségvetés helyzete. Mert most sajnos nem attól javul a fizetési mérleg, hogy száguldozik az export, hanem attól, hogy nincs import, mert nincs fogyasztás és beruházás. A költségvetés adóbevételei ilyenkor elapadnak, és az a súlyos helyzet áll elő, hogy további megszorítások kellenek a hiánycél teljesítéséhez. Ez súlyos negatív spirálba viszi a gazdaságot" - mondta Surányi György.

A volt jegybankelnök a kormány válságkezelő intézkedéseiről elmondta: sok olyan fontos döntés született, amely elkerülhetetlen volt, és "a megszületett döntések jelentékeny részében a kormány a kisebbik rosszat választotta".

Azt is kifejtette: egyáltalán nem bánta meg, hogy márciusban nemet mondott a kormányfői posztra.