Az NRC Piackutató immár közel négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. A sokáig egy szűk intervallumban mozgó index tavaly tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, a nyár beköszöntével pedig – ahogy ez a korábbi években is megfigyelhető volt – további növekedést regisztráltunk, és az index értéke júliusban egészen 23 pontig kúszott. A tendencia azonban – a várakozásoknak megfelelően – nem folytatódott, sőt már augusztus végére 3 pontos csökkenést regisztráltunk: az index jelenleg 20 ponton áll, és nagy kérdés, hogy az őszi-téli időszak hoz-e újabb mélyrepülést.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány jelenleg 12 százalék, 83 százalék viszont továbbra is pesszimista.

A férfiak és a nők körében egyaránt csökkent a NetHangulat index értéke – előbbiek esetében 2, utóbbiak esetében viszont 4 pontos csökkenést regisztráltunk, így újra jelentős különbség van az internetező férfiak (23 pont) és nők (17 pont) közhangulatában. Az életkori csoportok közül továbbra is az 50 felettiek a legderűlátóbbak – körükben 28 ponton áll az index.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató is csökkent, igaz, mindössze egyetlen ponttal – így ugyanúgy 24 ponton áll, mint áprilisban, májusban és júniusban. Az, hogy főindex idei,13 pontos tartományt átfogó kilengéseit az országindex esetében mindössze 3 pontos ingadozás követte, arra utal, hogy miközben a tavaszi a bizonytalan helyzet (a kormányválság és a komikumba hajló kormányfő-keresés) nagymértékben hatott az internetezők közhangulatára, addig az ország helyzetében eközben (és a helyzet normalizálódását követően) sem láttak igazán számottevő változást. Az internetezők augusztusban is a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,62) és az egészségügyi ellátást (1,95), valamint az ország nemzetközi megítélését (1,97) ítélték a legrosszabbnak – utóbbi jellemző esetében tapasztaltuk júliushoz képest a legnagyobb visszaesést, ami minden bizonnyal összefüggésben van az államfő meghiúsult szlovákiai látogatásával.

Az ország közeljövőbeni helyzetére vonatkozó mutató – csakúgy, mint egy hónappal ezelőtt – 4 ponttal magasabb, mint az aktuális index. Vagyis a netpolgárok egy éven belül érezhető változásokra számítanak; leginkább a gazdaságban remélnek javulást, de nemzetközi megítélésünkben, és a demokrácia működésében is számítanak pozitív fejleményekre. Ellentétben a szociális ellátással, ahol az általános bizakodás ellenére sem számítanak kedvező tendenciára – sőt a jelenleginél valamivel rosszabb állapotot prognosztizálnak.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A nyári hónapokban ez az index is emelkedett, és augusztus végén is maradt 46 ponton. A személyes várakozások indexe május óta – immáron negyedik hónapja – 4 ponttal a jelenlegi helyzet indexe felett áll, vagyis a netpolgárok bíznak abban, hogy a következő egy évben személyes életükben érezhető pozitív változások következnek be: anyagi helyzetükben és munkájukban is számottevő javulásra számítanak 2010 nyaráig.

Csakúgy, mint júliusban, ezúttal is követte az intézmények bizalmi indexének mozgása a Nethangulat index változását. Augusztusban tehát az összes szervezet esetében 1-2 tizedpontos – hibahatáron belüli – csökkenést regisztráltunk. Legnagyobb mértékben az államfő és az Európai Unió presztízse romlott (egyaránt 3 tizedponttal), ám mivel a bizalmi index csökkenése általános volt, így nem jelenthető ki, hogy mindez összefüggésben van a köztársasági elnök meghiúsult szlovákiai látogatásával, illetve az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos reakciójával.

A felmérést az NRC 2009. augusztus 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.