A részben, vagy teljes egészében állami tulajdonú cégektől a 2009. év után 30 milliárd forint osztalékot terveznek elvonni, döntő hányadát a Magyar Villamos Művek Zrt.-től (MVM). Ugyanakkor az állami tulajdonú társaságok támogatására 5,08 milliárd forintot szánnak a költségvetési törvényjavaslatban.
  
Ha az osztalékbevétel meghaladja az előirányzatot, akkor a többlet legfeljebb 75 százalékával meg lehet növelni a az állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások 1,779 milliárd forintos előirányzatát. Ez az előirányzat elsősorban az erdőgazdasági társaságok megtérülő beruházásainak finanszírozásához járul hozzá.
 
A törvényjavaslatból kiderül, hogy az európai uniós támogatási szabályokkal összhangban a tulajdonosi kölcsön nyújtása mellett az állami tulajdonú gazdasági társaságokban történő tőkeemelés és támogatás csak miniszteri engedéllyel történhet.  A pénzügyminiszter a vagyonkezelési tervben hagyja jóvá a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a rábízott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásait. 
 
Az infrastruktúra koncessziókból származó díjakból 21 milliárd forint a bevételi előirányzat. A mobil-rádiótelefon szolgáltatások körének bővítése kapcsán értékesített jogosultságok után 20 milliárd forint bevétellel számol a költségvetési javaslat.     Termőföld haszonbérletből, egyéb bérleti díjakból és vagyonkezelői díjakból 2010-ben 10,38 milliárd forint bevételt terveznek a költségvetési törvényjavaslat szerint.
  
Termőföld értékesítésből az előirányzat szerint jövőre 10 milliárd forint, ingatlanértékesítésből pedig 24,47 milliárd forint bevétel származik. Egyéb eszközök értékesítésére a költségvetési törvényjavaslat 3,39 milliárd forintot irányoz elő. Az ingatlan eladások a költségvetési szervek számára feleslegessé vált ingatlanok eladását jelenti. A költségvetési intézmények ésszerűbb elhelyezését szolgáló ingatlanokról 2010-ben  alapvetően beruházásokkal kíván gondoskodni az MNV Zrt. Az állami vagyonnal kapcsolatos ingatlan-beruházásokra  jövőre 10,5 milliárd forintot lehet fordítani,
  
A kiadások közül a legnagyobb tétel az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása, aminek előirányzata 14 milliárd forint. Ebből a Nitrokémia 2000 Rt. felszámolását követő környezetvédelmi kötelezettségeket teljesítik, valamint a gyöngyösoroszi és recski bányák szüneteltetéséből adódó feladatokat finanszírozzák. 
   
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) működésére 9,77 milliárd forint költhető el. Ezen felül az állami vagyonnal kapcsolatban 953 millió forint fizethető ki tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díjaként. A fejezeti tartalék 10 milliárd forint lesz 2010-ben. 
  
A Richter részvényekre átcserélhető kötvények kamatai 2010-ben 3 milliárd forintot tesznek ki a költségvetési törvényjavaslat előirányzata szerint. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009. szeptember 9-én bocsátott ki 833,3 millió euró értékű, 2014-ben lejáró, a Richter Gedeon Nyrt. ("Richter Gedeon") hozzávetőlegesen 4,680,672 darab törzsrészvényére átcserélhető kötvényt 4,4 százalékos éves kamattal.

A központi költségvetés 5957 milliárd forint konszolidált funkcionális kiadásainak harmadát teszik ki a jóléti funkciók, ezt követi 23 százalékkal az állam működése, majd egyaránt 20-20 százalékkal az államadósság kezelés és a gazdasági funkciók következnek.

A funkcionális kiadások öt nagy csoportra bonthatók, ezekből legnagyobb összeg 1885 milliárd forinttal a jóléti kiadásoké, ez viszi el a teljes összeg 31,6 százalékát. Ez bomlik tovább oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra, lakásügyre, végül pedig szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre. Az oktatásra jövőre 580 milliárd forint jut, ez 12 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál. 
  
Az egészségügynél 6 milliárd forint a megtakarítás az idei előirányzathoz képest, a jövő évi előirányzat 127,4 milliárd forint. Legnagyobb tétel a kórházak támogatása, ez 85 milliárdról 79 milliárdra csökken. A házi és gyermekorvosok idén 10 millió forintot kaptak, a jövő évi javaslatban erre nincs előirányzat.
  
A Pénzügyminisztériumban az MTI-nek elmondták, hogy a jövő évi költségvetésben az egészségügy a prioritások között szerepel, ez látható is lesz az egy hét múlva publikálásra kerülő részletes fejezeti számokból. Az idei várható kiadásoknál a legfontosabb területek több pénzhez jutnak 2010-ben. A gyógyító megelőző ellátás támogatása nő a legnagyobb mértékben 714,5 milliárd forintról 730 milliárdra, kisebb mértékben nő a gyógyszerkassza, 344-ről 345 milliárdra, és valamivel több lesz a pénzbeni támogatások 49-ről 51 milliárdra. Ezzel szemben csökken a táppénz 111 milliárdról 96 milliárdra és a működési kiadásokra szánt összeg is 45 milliárdra csökken az idei várható 48 milliárdról.
  
A társadalombiztosítási és jólét szolgáltatások konszolidált állami kiadása 82 milliárd forinttal, 855 milliárdra csökken jövőre a funkcionális mérleg szerint. A nyugdíjakra szánt pénz 4 milliárddal lesz kevesebb, az előirányzat 156 milliárd forint. A családi pótlékra 444 milliárd forint az előirányzat, ez 6 milliárddal kisebb az ideinél. Az egyéb szociális támogatások viszont 223 milliárdról 157 milliárd forintra esnek.
  
A lakásügyi kiadás 208 milliárdról 152 milliárd forintra csökken, míg a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre 27 milliárddal kevesebb, 169 milliárd forint jut. A jóléti funkciókat - nagyságrendben - az állam működtetése követi 1380 milliárd forinttal, ez a funkcionális konszolidált kiadás 23,2 százaléka. Az ideihez képest itt 17 milliárd forinttal több az előirányzat. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások adják 744 milliárd forinttal a legnagyobb tételt. Ebből 3 milliárddal több, 152 milliárd forint jut jövőre a törvényhozásra és a végrehajtó szervekre, míg a pénzügyi és költségvetési tevékenységek kiadása - 9 milliárdos többlettel - 208 milliárd forint.
  
A rendvédelem és közbiztonság 11 milliárd forinttal kap többet jövőre, az előirányzat 412 milliárd. A védelemre fordított kiadás viszont 239 milliárdról 223 milliárdra csökken.
  
Az államadósság kezelésére fordítódik a konszolidált funkcionális kiadás 20,4 százaléka. Ez 1215 milliárd forint, 7 milliárddal több, mint az idei előirányzat volt.
  
A gazdasági funkciókra jut a kiadás 20,1 százaléka, azaz 1198 milliárd forint. Ez 120 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál. A mezőgazdaság és csatolt részei 250 milliárdot kapnak az idei 310 milliárd helyett, míg a közlekedési és távközlési kiadás 661 milliárdról esik 605 milliárdra. A csökkenés leginkább a vasutat érinti, itt a kiadás 44 milliárd forinttal, 166 milliárdra esik.
  
Az állam jövő évi konszolidált kiadásainak van egy 278 milliós, funkcióba nem sorolható tétele. Ez 63 millióval több az idei előirányzatnál.