Magánnyugdíjpénztárak: szűkül a külföldi befektetési lehetőség

Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár vezetője szerint a július végén születetett kormányrendelet visszalépést jelent a korábbi helyzethez képest, hiszen egyértelműen csökkenti az egyes portfoliók diverzifikálhatóságát. Az új, korlátozott körülmények között a különböző kockázati szintű válaszható portfóliók esetében nem valósítható meg a kockázatok és hozamok optimális összhangja. A választható portfoliók bevezetésének egyik fő célja éppen a hozamok növelése volt a lehető legalacsonyabb kockázati szint mellett, a legújabb kormányrendelet-módosítás viszont ennek megvalósítása elé gördít akadályt.

A kormány július végén a devizakitettség szűkítéséről döntött. Az új rendelettel a magánnyugdíjpénztárak az úgynevezett növekedési portfolió vagyonának 35 százalékát, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben, lényegében külföldi részvényekben és állampapírokban. A jogszabályi követelményeknek a klasszikus és a kiegyensúlyozott portfóliók esetében 2009. december 31-ig kell megfelelni. A taglétszámot és a vagyont illetően legnagyobb részt képviselő növekedési portfoliók esetében kétlépcsős megfelelést ír elő a jogszabály: 2009. december 31-ig még megengedett legfeljebb 45 százalékos devizaarány, a 35 százalékos limitet elég 2010. szeptember 30-ig teljesíteni.

Nagy Csaba szerint a magánnyugdíjpénztárak tudomásul vették, hogy az intézkedés célja a forintbefektetések ösztönzése. Figyelembe véve azonban, hogy a jelenlegi magyar részvénypiac meglehetősen szűk, és így kevés befektetési lehetőség kínálkozik, üdvözlendő lett volna a kormány részéről, ha a törvénymódosítással párhuzamosan különböző ösztönzési lehetőségeken keresztül bátorítja a magyarországi vállalatok tőzsdére lépését.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár vezetője megállapította, hogy a magyar kormány ezzel a döntésével a régióban nem egyedüliként maximalizálja a devizakitettséget a nyugdíjpénztári megtakarítások piacán. Lengyelországban a választható portfoliós rendszert is már alapvetően úgy vezették be, hogy 5 százalékban maximálták a nemzetközi befektetések arányát az egyes portfoliókban. A lengyel nyugdíjpénztárak ezen korlátozás mellett is bőven válogathatnak a befektetésekben, hiszen a lengyel tőzsde a magyarországinál jóval nagyobb számú A és B kategóriás értékpapírt kínál. Lengyelország és Magyarország a régió nyugdíjpénztári piacának két legmeghatározóbb szereplője; ez a két piac jellemzően élen jár az újítások bevezetésében, és mutat példát a régió nyugdíjkasszáinak.

Ugyanakkor a szakértők óvatosságra intenek az ilyen szabályozásokkal kapcsolatban, hiszen a devizakitettség korlátozásának nemzetközi megítélése máig sem egységes: az Európai Unió például eljárást indított Lengyelország ellen a tőke szabad áramlásának korlátozása miatt.