Brit deficitlefaragás: privatizáció és adóemelés

Gordon Brown közölte: a kormány összesen 16 milliárd font (4800 milliárd forint) értékű állami vagyonportfoliót jelölt ki eladásra; az első privatizációs fordulóban ebből 3 milliárd fontnyi kerülne piacra.

A magánosításra szánt állami vagyon legnagyobb egyedi tétele az a nagysebességű vasúti pályaszakasz, amely Londont köti össze a Csatorna-alagúttal. A 110 kilométer hosszúságú pályát, amelyet két éve adtak át, a brit főváros és a kontinens között 300 kilométeres sebességgel közlekedő Eurostar szuperexpresszek használják.

Független londoni elemzők szerint mindazonáltal ennél jóval nagyobb költségvetési kiigazításra van szükség Nagy-Britanniában. Az egyik vezető citybeli gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) éppen hétfőn kiadott új, átfogó prognózisában az áll, hogy a következő brit kormánynak hozzávetőleg 100 milliárd fontos (30 ezer milliárd forintos) konszolidációt kell végrehajtania, ha nem akarja, hogy még a jövő évtized közepén is a jelenlegihez hasonló súlyos hiány terhelje a közfinanszírozást.

A 2009-2010-es pénzügyi évre szóló, áprilisban beterjesztett költségvetés 175 milliárd fontos (52 ezer milliárd forintos) hiánnyal számol. Ez azt jelenti, hogy a brit államháztartási deficit az idén eléri a becsült GDP-érték 12,4 százalékát, ami példátlan a modern brit gazdaságtörténetben. A hatalmas deficitet a mély recesszió okozta adóbevétel-kiesés, valamint a bankrendszer tőkepótlása és a gazdaságélénkítő programok duzzasztják. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő nemrégiben Londonban kiadott elemzésében azt jósolta, hogy csak a brit bankrendszer tőkepótlása a brit hazai össztermék (GDP) 7-10 százalékába is belekerülhet.

Az S&P néhány hete, hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó intézkedéssel stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a GDP-érték 100 százalékát.

Gordon Brown hétfői beszédében azonban felidézte azt a már korábban bejelentett programot, amelynek alapján a brit kormány a következő négy évben a felére akarja csökkenteni az államháztartási deficitet. Hozzátette: ebben szerepe lesz az "adómódosításoknak" és az adóelkerülés elleni kemény fellépésnek is.

Ez utóbbival kapcsolatban Brown elmondta: csak liechtensteini bankszámlákról már egymilliárd font került vissza a brit kincstár látókörébe, és jelenleg is százezer, külföldi adóparadicsomokban tárolt bankszámlát vizsgálnak a brit hatóságok.

A brit kormányfő szerint a világ szakított a "szabadpiaci fundamentalizmussal", és azzal a nézettel, hogy a kormányok nem segítik, hanem csak akadályozzák a gazdaság működését. A világ most már felismeri, hogy ha a piacok működésképtelenné válnak és a bankok összedőlnek, a kormányokra marad a probléma kezelése - tette hozzá.

A brit miniszterelnök szerint a válság egyik fő okának tartott globális egyensúlyhiány kiegyenlítődéséhez még az sem lenne elegendő, ha az amerikai fogyasztó a következő néhány évben ezer milliárd dollárral kevesebbet fogyasztana, és növelné megtakarítási rátáját, miközben az ázsiai gazdaságok a termelés mellett elkezdenének fogyasztani. Brown felidézte, hogy a legnagyobb gazdaságok a globális GDP-érték 5 százalékának megfelelő élénkítő programról döntöttek, és ennek a keretnek a felét még csak a következő 12-15 hónapban fogják elkölteni.