szerző:
hvg.hu

A Tudatos Vásárlói Index (TVI) szerint 2009 első felében, ha enyhén is, de tovább erősödött a vásárlói tudatosság Magyarországon. Az utóbbi időben sokat nőtt a magyar termékek iránti lojalitásmutató („Ha módomban áll, inkább magyar terméket vásárolok”), ugyanakkor továbbra sem vagyunk tisztában fogyasztói jogainkkal.

A jelenleg 5,00-ös átlagon álló TVI azt mutatja, hogy ha lassan is, de stabilan nő a vásárlási tudatosságunk, ám ennek meglepő módon elsősorban nem az az oka, hogy például jobban ismernénk a vásárlással kapcsolatos jogainkat. Sokkal inkább azzal magyarázható a növekvő tudatosság, hogy a válság hatására már jobban figyelünk az árakra, körültekintőbben és gyakrabban tájékozódunk a vásárlásaink előtt, illetve mindinkább olyasmire költünk, amit előre elterveztünk – derül ki a Kirakat.hu és az Ipsos felméréséből.

A vizsgálat a 18 év feletti magyar lakosság vásárlói tudatosságát igyekezett feltárni, s a vásárlói habitusokat, attitűdöket, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteket tesztelte. A hétfokozatú TVI a leginkább tudatos fogyasztóknak adja a legmagasabb értéket. A 2007 decemberi első felmérés idején a TVI 4,55 ponton állt. Míg a 2008-as, második körös kutatás már 4,95-ös átlagot mutatott. Az idei pedig már kereken 5,00-ös TVI értéket hozott, amely a tudatosság enyhe növekedésére utal. A tavalyihoz képest csupán kis mértékű pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy egyrészt a skála két legfelső kategóriájába tartozó szűkebb, különösen tudatos kör megmaradt, ugyanakkor a felnőtt lakosság 40 százaléka már a 4-5-ös kategóriába sorolható.

A 2008-ban megállapított demográfiai összefüggések most is beigazolódtak, így a felsőbb kategóriákban egyértelműen nagyobb a magas társadalmi státuszúak aránya, tovább emelkedik a nők aránya, és egyértelműen kialakulni látszik egy, a korral fordítottan arányos viselkedés, miszerint a fiatalabbak (18-39 évesek) a legkevésbé, az idősebbek pedig az inkább tudatos vásárlók. Azt is megállapítja a kutatás, hogy az iskolai végzettség önmagában is erősíti a tudatos vásárlói magatartást; s azok körében akiknek internet-hozzáférésük van inkább jellemző a magasabb TVI-érték.

A felmérés szerint a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteink szintje továbbra is alacsony. A 13 fogyasztó joggal kapcsolatos kérdésből (szavatosság/jótállás, a távollévők között szerződés, az újrahasznosításra való visszavétel és a termékcsere/visszatérítés) a válaszadók kétharmada mindössze 6,56 (vagyis 7 vagy annál kevesebb) kérdésre válaszolt helyesen, ami statisztikai értelemben nem jobb, mintha pusztán találgattak volna.

Bizonytalanság a jótállás, a szavatosság és a csere fogalmai körül (Oldaltörés)

Változatlanul nagy bizonytalanság tapasztalható a jótállás és a szavatosság fogalmainak tartalma körül, és nem jobb a helyzet a különböző termékek visszacserélésének feltételeit illetően sem. A legkevésbé azzal vagyunk tisztában, hogy három napon belül a vevő bármilyen terméket visszavihet a kereskedőnek, neki azt ki kell cserélnie vagy vissza kell fizetnie az árát.

Az idei kutatási anyag egyik legmeglepőbb fordulata, hogy igen komolyan negatív irányba változott a szerződésekhez való viszonyulásunk. A 2008-as Kirakat.hu-Ipsos felmérés során 43 százalék vallotta, hogy „a szerződéseket elolvassa az elejétől a végéig, még az apró betűs részeket is”. Idén viszont ugyanezt 9 százalékkal kevesebben, mindössze a felnőtt lakosság 34 százaléka állítja magáról.

Az attitűd vizsgálatok során már a két korábbi felmérésben is kiderült, hogy a legelemibb fogyasztói érdekeinket – például hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele – fontosabbnak tartjuk, mint például az elvi alapon nyugvó proaktív fogyasztó viselkedést és a környezettudatos gondolkodást. Így évről évre csökken a felnőtt lakosságon belül azok aránya, akiknek ha módjában áll, inkább környezetbarát terméket választana.

A legnagyobb előrelépés a 2008-as Index-hez képest, hogy 8 százalékkal, 60 százalékra nőtt a magyar termékek iránt kifejezett lojalitásmutató („Ha módomban áll, inkább magyar terméket vásárolok”). Komoly pozitív eltérést mutat a „Ha elégedetlen vagyok a minőségével, visszaküldetem a pincérrel az ételt” állítás, amely főképp a magasabb státuszúakra jellemző, viszont a kérdést hagyományosan magas válaszmegtagadás jellemzi.

A TVI legfrissebb mutatói szerint, míg a korábbi adatfelvétel során a megkérdezettek 51 százaléka vásárlás előtt biztosan megnézte, hogy mit hol érdemes megvenni, addig az újabb eredmények alapján már 55 százalékuk tájékozódik az árak felől. Tavaly a megkérdezettek 37 százaléka állította, hogy ha bemegy egy boltba, csak olyan dolgot vesz meg, amit előre eltervezett, addig idén az arányuk 40 százalékra ugrott. Ez az igény a vásárlások előtti előzetes alapos tájékozódásra, valamint a nagyobb ár-érzékenység mind annak is következménye, hogy a válság hatására a közvetlen érdekeinket következetesebben tartjuk szem előtt.

Egyre többen és gyakrabban tájékozódunk Interneten a vásárlások előtt (Oldaltörés)

Az új kutatás eredményei szerint megnőtt azoknak az internetezőknek a tábora, akik tudatosan használják a világhálót vásárlási döntéseik során. Így például míg 2008-ban az internetre látogatók 53 százaléka igyekezett termékeket, szolgáltatásokat megismerni a világhálón levő cikkek, tesztek, leírások böngészésvel, addig ez az arány 2009-ben megugrott 80 százalékra. 2008-ban az internetezők 39 százaléka kifejezetten azért böngészett, hogy lehetőséget találjon internetes vásárlásra vagy rendelésre, arányuk idén már elérte az 57 százalékot. Míg tavaly a netezők 59 százaléka azt a lehetőséget kereste, ahol a legolcsóbban vásárolhat, addig idén ugyanez már 64 százalékukról mondható el.

A kutatása egyértelműen azt tükrözi, hogy nemcsak az arányok nőttek, hanem a gyakoriságok is, tehát azok, akik Interneten tájékozódnak, nem csupán többen vannak, de egyre gyakrabban teszik ezt.

A felmérés szerint érdekes módon a fiatalabbakon kívül (18-39) az 50-59 éves korosztálynál jelentkezik leginkább a célirányos internethasználat. Továbbra is intenzívebb online tájékozódás jellemzi a magasabb iskolai végzettségűeket és társadalmi státuszúakat, viszont a nagyvárosiakhoz (főként a budapestiekhez) viszonyítva a kisebb (2 000-10 000 fős) települések lakóinál egyértelműen megjelent egy komoly erősödés a gyakoribb Internetes tájékozódás iránt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Valter Attila szakaszt nyert a fiatalok Tourján

Valter Attila szakaszt nyert a fiatalok Tourján

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

Újra Magyarországra jön Erdogan

Újra Magyarországra jön Erdogan

Chile nagy része sivataggá válhat pár évtizeden belül

Chile nagy része sivataggá válhat pár évtizeden belül

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat

Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél

Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél