Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az elmúlt egy év reformjainak kedvező hatásairól tanúskodik a magyar kormány döntése, hogy nem veszi igénybe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretének következő részletét – áll a Wood & Co. nemzetközi befektetési társaság keddi értékelésében.
Oszkó Péter pénzügyminiszter előző nap, az IMF-EU-Világbank finanszírozási program felülvizsgálatának lezárulta után jelentette be, hogy Magyarország nem hívja le az esedékes IMF-részletet. A miniszter közölte: a forint árfolyama megerősödött és stabilizálódott, az állampapír-piac ismét jól működik, jelentősen mérséklődtek a hozamok, így rendezettnek tekinthető Magyarország finanszírozása.
A londoni és prágai székhelyű, Kelet-Közép-Európára szakosodott Wood & Co. befektetési társaság főközgazdásza, Raffaella Tenconi ehhez fűzött keddi elemzésében kiemelte: a döntéssel Magyarország „muníciót” tartalékolhat, arra az esetre, ha erre a jövőben szükség lenne.
A vezető elemző felidézte, hogy az IMF és az EU illetékesei szerint – jóllehet látják valamelyes kockázatát a jövő évi államháztartási hiánycél túllépésének – a következő kormány is tartani tudja a hazai össztermék 4 százaléka alatti hiánytervet, hacsak valamilyen szélsőséges fejlemény nem következik be.
Ez a megállapítás alátámasztja a Wood & Co. nézetét, hogy a Fidesz által a 7-7,5 százalékos GDP-arányos jövő évi államháztartási hiány kockázatáról megfogalmazott erőteljes vádak elsősorban a párt kampánytaktikájának részét képezik – hangsúlyozta keddi elemzésében a cég főközgazdásza.
Más nagy citybeli befektetési házak sem várják a költségvetési hiány elszaladást kormányváltás esetére. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének szakemberei, akik a múlt hónapban Budapesten tárgyaltak a kormány pénzügyi illetékeseivel, több alapkezelő céggel, valamint a Fidesz képviselőivel, erről Londonban kiadott részletes elemzésükben annak idején azt írták: a Fidesz jelenlegi vezetése jórészt hasonló ahhoz, amelyik 1998-2002 között kormányzott, és amely akkor reformpárti volt.
A cég budapesti megbeszélései annak feltételezésére adtak okot, hogy a Fidesz kormányra kerülése után folytatná a 2008 őszén kezdett költségvetési konszolidációs és szerkezeti programot. A Fidesz megfontolt költségvetési politikát alkalmazott, amikor legutóbb kormányon volt, és az a párt szeretne lenni, amelyik bevezeti Magyarországot az euróövezetbe – állt a JP Morgan múlt havi londoni elemzésében.
A Moody's Investors Service hitelminősítő Magyarországról néhány hete Londonban kiadott éves országjelentésében ugyanerről a kérdésről azt írta: a cég alapeseti forgatókönyve szerint a jelenlegi kormány által életbe léptetett reformpolitikák jórészt érintetlenek maradnak a valószínűsíthetően Fidesz-győzelmet hozó jövő tavaszi választások után is.
A ház e feltételezését részben arra a tényre alapozza, hogy a Fidesz tanácsadói nagy tiszteletnek örvendő gazdasági szakértők, akik értik, hogy Magyarországnak tartós költségvetési konszolidációra van szüksége – állt a Moody's éves országelemzésében.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.