Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Ipsos felmérése szerint a lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, amelyek közül a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében keresik kiemelten a magyar termékeket.
Magyar terméknek a válaszadók azt tartják, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve hogy az egy régi, hagyományos terméknek számít-e.
Az Ipsos felmérése szerint egy élelmiszer-termék megvásárlásakor az ár a legfontosabb szempont a fogyasztók számára, ezt követi a minőség, az akciók és a kedvelt íz, míg a termék származása az ötödik helyen áll.
A közvélemény-kutató felmérése azt mutatta, hogy a válaszadók kétharmada csak nehezen tudja megkülönböztetni a magyar és a külföldi termékeket egymástól. A termék származási helyének meghatározására leginkább a csomagolása alkalmas, a válaszadók 85 százaléka is ezt tartja a megfelelő információforrásnak. A márkanév 31 százalékban, a név maga pedig 21 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy a fogyasztók eldöntsék, honnan származik az adott termék.
A megkérdezettek 40 százaléka terméktől függően dönti el, hogy a magyar, vagy inkább a külföldi terméket preferálja, míg 8 százalékuk általában nem részesíti előnyben a magyar termékeket. A válság következtében a válaszadók 20 százaléka vásárol gyakrabban magyar terméket, 69 százalék ugyanolyan mértékben, míg 11 százalék vásárlásai során ritkábban választja a magyar termékeket.
