Oszkó: magyar törekvés is az uniós pénzügyi felügyelet

Az uniós tagországok pénzügyminisztereinek találkozóján jóváhagyott kompromisszumos változat mindazonáltal némileg elkanyarodott az eredeti magyar ambícióktól, amelyek szélesebb jogkörrel rendelkező, egységesebb rendszert képzeltek el - tette hozzá.

"Úgy gondoltuk, az a legfontosabb, hogy az első lépéseket megtegyük ebben, és kialakuljon egy hatósági rendszer európai szinten, amely közös, egyeztetett módon képes olyan döntéseket hozni, amely több tagállamban működő bankcsoportokat érint" - fogalmazott Oszkó Péter. Elmondta azt is, hogy az Európai Parlament szavazása még hátravan a témáról, de "a Magyarország által képviselt szempontok és érdekek nem fognak változni".

Ha a javaslatot az EP is elfogadja, Oszkó Péter szerint az unió "történelmi lépést tesz meg hatósági rendszerének fejlesztésében". A brüsszeli döntés értelmében az újonnan felállítandó hatóságok a banki, a biztosítói, illetve az értékpapír-piaci ágazatot figyelik majd. Várhatóan a jövő év végére jönnek létre - a már létező fórumok szerkezetére építve -, amennyiben felállításukra az Európai Parlament is igent mond.

A magyar pénzügyminiszter beszámolt arról is, hogy az uniós tanács jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatait számos tagország túlzott államháztartási deficitjére vonatkozóan. Elmondta, lényegében vita nélkül fogadták el a bizottság javaslatait. A határozat értelmében Németország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Hollandia, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Portugália 2013-ig, Belgium és Olaszország 2012-ig, Írország 2014-ig, Nagy-Britannia 2015-ig kapott haladékot arra, hogy deficitjét az uniós előírásokban szereplő, a bruttó hazai termékhez képest 3 százalékban meghatározott küszöb alá szorítsa. Görögország esetében - a bizottság álláspontját osztva - a miniszterek megállapították, hogy nem teljesítette a tanács eddigi ajánlásait, így a deficiteljárásban további lépések következnek.