Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Erik Berglöf - aki az EBRD által pénzügyi illetékeseknek szervezett, zártkörű minapi szakszemináriumról számolt be - kijelentette: a szakértők egyezségre jutottak arról, hogy "most nem időszerű" új szabályozók életbe léptetése a térségi devizahitelezés visszafogása végett.
Manfred Schepers, a kelet-európai átalakulás finanszírozására alakult londoni bank pénzügyi alelnöke ehhez hozzátette: nem lehetséges az euróhitelezés jelentős korlátozása olyan országokban, amelyek néhány éven belül egyébként is csatlakoznak az euróövezethez.
A Financial Times értesülése szerint ugyanakkor az EBRD-szakszeminárium részvevői megállapodtak abban is, hogy keresik a helyi valuták piacának fejlesztési módozatait a kelet-európai térségben, mérséklendő a devizahitelek iránti igényt, és a kérdésre a jövő év elején visszatérnek.
A szakértők szerint a térségben tevékenykedő bankoknak önkéntes lépéseket kell tenniük a devizaalapú hitelek folyósítási szabályainak szigorítására - áll a londoni gazdasági napilap hétfői ismertetésében.
Az EBRD nemrégiben ajánlásokat fogalmazott meg a működési területét alkotó kelet-közép-európai országok számára a devizaalapú hitelezés szabályozására.
Az átalakuló térségről múlt hónapban kiadott éves jelentésben - Transition Report 2009 -, amelyben külön fejezet foglalkozott ezzel a kérdéssel, egyebek mellett az állt: az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait. A szabályozás azonban kiterjedhet arra is, hogy a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket írjanak elő.
A devizahitel-kockázattal kapcsolatban nagyobb óvatosságra lehetne ösztönözni a bankokat annak előírásával is, hogy ha a hazai valuta leértékelődésének mértéke túlmegy egy bizonyos megszabott határon, a devizahiteleket a bankoknak automatikusan át kellene strukturálniuk, például a futamidő meghosszabbításával, úgy, hogy az adós havi törlesztési részlete változatlan maradjon - állt az éves EBRD-jelentésben.
A bank szerint a hatóságok mindemellett korlátokat szabhatnak a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatra, vagy akár ki is zárhatnak egyes adósi rétegeket a devizaalapú hitelfelvétel lehetőségéből.
Manfred Schepers, a kelet-európai átalakulás finanszírozására alakult londoni bank pénzügyi alelnöke ehhez hozzátette: nem lehetséges az euróhitelezés jelentős korlátozása olyan országokban, amelyek néhány éven belül egyébként is csatlakoznak az euróövezethez.
A Financial Times értesülése szerint ugyanakkor az EBRD-szakszeminárium részvevői megállapodtak abban is, hogy keresik a helyi valuták piacának fejlesztési módozatait a kelet-európai térségben, mérséklendő a devizahitelek iránti igényt, és a kérdésre a jövő év elején visszatérnek.
A szakértők szerint a térségben tevékenykedő bankoknak önkéntes lépéseket kell tenniük a devizaalapú hitelek folyósítási szabályainak szigorítására - áll a londoni gazdasági napilap hétfői ismertetésében.
Az EBRD nemrégiben ajánlásokat fogalmazott meg a működési területét alkotó kelet-közép-európai országok számára a devizaalapú hitelezés szabályozására.
Az átalakuló térségről múlt hónapban kiadott éves jelentésben - Transition Report 2009 -, amelyben külön fejezet foglalkozott ezzel a kérdéssel, egyebek mellett az állt: az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait. A szabályozás azonban kiterjedhet arra is, hogy a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket írjanak elő.
A devizahitel-kockázattal kapcsolatban nagyobb óvatosságra lehetne ösztönözni a bankokat annak előírásával is, hogy ha a hazai valuta leértékelődésének mértéke túlmegy egy bizonyos megszabott határon, a devizahiteleket a bankoknak automatikusan át kellene strukturálniuk, például a futamidő meghosszabbításával, úgy, hogy az adós havi törlesztési részlete változatlan maradjon - állt az éves EBRD-jelentésben.
A bank szerint a hatóságok mindemellett korlátokat szabhatnak a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatra, vagy akár ki is zárhatnak egyes adósi rétegeket a devizaalapú hitelfelvétel lehetőségéből.
