Tetszett a cikk?

Ha a munkaadói szervezetek voksain múlna, Bajnai Gordont alighanem nagy többséggel választanák meg miniszterelnöknek. A gazdasági tárca vezetőjeként mind a tavalyi nemzeti csúcson, mind pedig az általa gründolt Gazdasági Egyeztető Fórumon sikerült maga mellé állítania az üzleti szféra moguljait. Igaz, ez korántsem jelent garanciát arra, hogy most is nyíltan kiállnak mellette, hiszen a tavalyi népszavazási kampány során is többnyire lapítottak, nem támogatták a követeléseikkel egyező kormányzati törekvéseket.

A gazdasági miniszterben tavaly májusi kinevezése pillanatától élt az ambíció, hogy a gazdaságpolitika fő formálója legyen, és ehhez az októberben Magyarországra betört válsággal jutott egyre közelebb. Részt vett a legjelentősebb döntések kialakításában, így például abban, hogy Magyarország haladéktalanul a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, illetve hogy az uniós források számottevő részét a vállalkozói szektor megsegítésére kell átcsoportosítani.

Utóbbi azonban vontatottan halad, mivel ahhoz Brüsszel egyetértése szükségeltetik. Eddig mindössze néhány tízmilliárd jutott el a vállalkozásokhoz abból a több százmilliárd forintból, amelyet a kormány – döntően uniós forrásokból – válságkezelésre és mintegy 100 ezer munkahely megőrzésére beígért.

HVG
A pénzosztó szerep után Bajnainak most a csődgondnokira kell felkészülnie. Nem is titkolta, elkerülhetetlennek tartja a Reformszövetség által szorgalmazott vagy éppen a pénzügyi tárcától kiszivárgott kiadáscsökkentő intézkedések mielőbbi meghozatalát. Utóbbiaktól Gyurcsány Ferenc már visszariadt, ami annyiban nem csoda, hogy egy ilyen döntéssel mindazokat a – pénzügyileg megalapozatlan – szociális „vívmányokat” annullálni kell, amelyekkel 2002-ben az MSZP kampányolt és egészen 2007 nyaráig büszkélkedett.

Ha Bajnai komolyan gondolja, amit szüntelenül nyilatkozik, hogy Magyarországnak a válságból megerősödve kell kikerülnie, sőt versenyképesebben, mint ahogy belesodródott, jövedelmet kell átcsoportosítania az államtól a vállalkozások, a járadékokból és támogatásokból élőktől a munkavállalók javára. Ráadásul a tavalyinál csaknem 5 százalékkal kisebb tortát lehet újraszelni.

A legkézenfekvőbb megoldás – a Reformszövetség programjával összhangban – a 13. havi nyugdíj megszüntetése, amelyet a járulékfizetések már a bevezetése pillanatában sem alapoztak meg. Még kevésbé telik erre most, mivel az elbocsátásokkal automatikusan csökkennek a társadalombiztosítás járulékbevételei. A 13. havi nyugdíjra a tavalyi költségvetés 210 milliárd forintot, az idei – amely a kifizetéseket 80 ezer forintban maximálta – 165 milliárdot különített el, utóbbinak a felét már postázták. A nyugdíjkasszát tehermentesítené a későbbiekben – akár már a várva várt fellendülés idején – a korhatár 65 évre emelése is, amit a Gyurcsány-kormány csak fokozatosan, 2016 és 2027 között tartott bevezethetőnek, ám ezt mind a Reformszövetség, mind a kassza hiánya miatt aggódók túl távolinak tartják.

„Az 57 százalékos foglalkoztatási mutatónkkal az unión belül az utolsók között kullogunk” – nyilatkozta miniszteri kinevezésekor a HVG-nek Bajnai (2008. május 24.). Ez a mutató a szakmai konszenzus szerint csak akkor javul, ha a szociális támogatások nem az otthon maradásra, hanem a munkavállalásra ösztönöznek. Kézenfekvő tehát az idén 112 milliárd forintba kerülő gyed 1 évre rövidítése. Más kérdés, hogy a gyed új szabályait alkotmányossági megfontolásból csak kellő felkészülési időt hagyva lehet bevezetni, éppúgy, mint a nyugdíjkorhatár emelését.

A Bajnai-program eredetiben itt!
 
Mindent összevetve a szociális-jóléti kasszákon az idén legfeljebb 80-100 milliárd forintot lehet megspórolni, jövőre viszont ennek több mint a dupláját. A listán szerepel még a lakásvásárláshoz igényelhető úgynevezett szocpol és félszocpol, valamint a kamattámogatások megszüntetése, a gázfogyasztók szubvenciójának az eltörlése vagy éppen a családi pótlék befagyasztása, a jogosultsági feltételek szigorítása.

Mivel a krízis az államháztartás felborulásával fenyeget – az egész évre tervezett 730 milliárd forintos hiánnyal szemben a pénzügyi tárca legutóbbi prognózisa már március végére 590 milliárddal kalkulál –, feltehetően egyetlen költségcsökkentő intézkedés sem spórolható meg. A közkiadások idei, összességében 280 milliárd forintra tehető megnyesése és zárolása 3,5 százalékos GDP-csökkenésig talán elég, ám a legutóbbi kutatói előrejelzések 4-5 százalék körüli zuhanást feltételeznek. A különbség legalább 130–150 milliárd forintos korrekciót feltételez. Ez tehát az egyensúlyi minimumfeltétel az idei évre, a Bajnai által szorgalmazott adó- és járulékcsökkentések ellentételét ezen felül kell megtalálni.

Az államháztartás szerkezetébe történő mélyebb beavatkozás nélkül csupán a közterhek átrendezésére volna lehetőség, vagyis a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék mérséklésére, amit a forgalmi és jövedéki adók emelése egyensúlyozna ki. Veres János pénzügyminiszter ilyen jellegű adójavaslatait az Országgyűlés hétfőn levette a napirendről, így szabad a pálya. Csupán két ellenszavazat volt: az egyik Veresé, a másik pedig államtitkáráé, Keller Lászlóé.

FARKAS ZOLTÁN

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!