A gazdasági miniszterben tavaly májusi kinevezése pillanatától élt az ambíció, hogy a gazdaságpolitika fő formálója legyen, és ehhez az októberben Magyarországra betört válsággal jutott egyre közelebb. Részt vett a legjelentősebb döntések kialakításában, így például abban, hogy Magyarország haladéktalanul a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, illetve hogy az uniós források számottevő részét a vállalkozói szektor megsegítésére kell átcsoportosítani.

Utóbbi azonban vontatottan halad, mivel ahhoz Brüsszel egyetértése szükségeltetik. Eddig mindössze néhány tízmilliárd jutott el a vállalkozásokhoz abból a több százmilliárd forintból, amelyet a kormány – döntően uniós forrásokból – válságkezelésre és mintegy 100 ezer munkahely megőrzésére beígért.

HVG

A pénzosztó szerep után Bajnainak most a csődgondnokira kell felkészülnie. Nem is titkolta, elkerülhetetlennek tartja a Reformszövetség által szorgalmazott vagy éppen a pénzügyi tárcától kiszivárgott kiadáscsökkentő intézkedések mielőbbi meghozatalát. Utóbbiaktól Gyurcsány Ferenc már visszariadt, ami annyiban nem csoda, hogy egy ilyen döntéssel mindazokat a – pénzügyileg megalapozatlan – szociális „vívmányokat” annullálni kell, amelyekkel 2002-ben az MSZP kampányolt és egészen 2007 nyaráig büszkélkedett.

Ha Bajnai komolyan gondolja, amit szüntelenül nyilatkozik, hogy Magyarországnak a válságból megerősödve kell kikerülnie, sőt versenyképesebben, mint ahogy belesodródott, jövedelmet kell átcsoportosítania az államtól a vállalkozások, a járadékokból és támogatásokból élőktől a munkavállalók javára. Ráadásul a tavalyinál csaknem 5 százalékkal kisebb tortát lehet újraszelni.

A legkézenfekvőbb megoldás – a Reformszövetség programjával összhangban – a 13. havi nyugdíj megszüntetése, amelyet a járulékfizetések már a bevezetése pillanatában sem alapoztak meg. Még kevésbé telik erre most, mivel az elbocsátásokkal automatikusan csökkennek a társadalombiztosítás járulékbevételei. A 13. havi nyugdíjra a tavalyi költségvetés 210 milliárd forintot, az idei – amely a kifizetéseket 80 ezer forintban maximálta – 165 milliárdot különített el, utóbbinak a felét már postázták. A nyugdíjkasszát tehermentesítené a későbbiekben – akár már a várva várt fellendülés idején – a korhatár 65 évre emelése is, amit a Gyurcsány-kormány csak fokozatosan, 2016 és 2027 között tartott bevezethetőnek, ám ezt mind a Reformszövetség, mind a kassza hiánya miatt aggódók túl távolinak tartják.

„Az 57 százalékos foglalkoztatási mutatónkkal az unión belül az utolsók között kullogunk” – nyilatkozta miniszteri kinevezésekor a HVG-nek Bajnai (2008. május 24.). Ez a mutató a szakmai konszenzus szerint csak akkor javul, ha a szociális támogatások nem az otthon maradásra, hanem a munkavállalásra ösztönöznek. Kézenfekvő tehát az idén 112 milliárd forintba kerülő gyed 1 évre rövidítése. Más kérdés, hogy a gyed új szabályait alkotmányossági megfontolásból csak kellő felkészülési időt hagyva lehet bevezetni, éppúgy, mint a nyugdíjkorhatár emelését.

A Bajnai-program eredetiben itt!

Mindent összevetve a szociális-jóléti kasszákon az idén legfeljebb 80-100 milliárd forintot lehet megspórolni, jövőre viszont ennek több mint a dupláját. A listán szerepel még a lakásvásárláshoz igényelhető úgynevezett szocpol és félszocpol, valamint a kamattámogatások megszüntetése, a gázfogyasztók szubvenciójának az eltörlése vagy éppen a családi pótlék befagyasztása, a jogosultsági feltételek szigorítása.

Mivel a krízis az államháztartás felborulásával fenyeget – az egész évre tervezett 730 milliárd forintos hiánnyal szemben a pénzügyi tárca legutóbbi prognózisa már március végére 590 milliárddal kalkulál –, feltehetően egyetlen költségcsökkentő intézkedés sem spórolható meg. A közkiadások idei, összességében 280 milliárd forintra tehető megnyesése és zárolása 3,5 százalékos GDP-csökkenésig talán elég, ám a legutóbbi kutatói előrejelzések 4-5 százalék körüli zuhanást feltételeznek. A különbség legalább 130–150 milliárd forintos korrekciót feltételez. Ez tehát az egyensúlyi minimumfeltétel az idei évre, a Bajnai által szorgalmazott adó- és járulékcsökkentések ellentételét ezen felül kell megtalálni.

Az államháztartás szerkezetébe történő mélyebb beavatkozás nélkül csupán a közterhek átrendezésére volna lehetőség, vagyis a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék mérséklésére, amit a forgalmi és jövedéki adók emelése egyensúlyozna ki. Veres János pénzügyminiszter ilyen jellegű adójavaslatait az Országgyűlés hétfőn levette a napirendről, így szabad a pálya. Csupán két ellenszavazat volt: az egyik Veresé, a másik pedig államtitkáráé, Keller Lászlóé.

FARKAS ZOLTÁN