szerző:
hvg.hu

Bizonytalanság még mindig bőven van a gazdasági előrejelzésekben, a válságnak sincs még vége, és az is valószínű, hogy ez az év sem lesz sokkal könnyebb az előzőnél, de talán a tavalyinál valamivel nyugodtabb körülmények között vághatunk neki. Mit gondolnak erről neves szakemberek? Cikkünkben Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke, Mihályi Péter közgazdász, Raskó György agrárközgazdász és Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő véleményét olvashatják.

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint még 2010-ben sem lehet többet visszaosztani. A válság teljes hatása majd csak idén érvényesül, csaknem egy hónapnyi nemzeti jövedelem esik ki – vagyis az országnak ennyivel kevesebből kell megélnie. Emiatt Bajnai szerint ezt az évet bizonyos értelemben „hadigazdálkodással” kell átvészelni. "Ez nagyon nehéz lesz ennek a kormánynak is, és nagy fegyelmezettséget kíván attól is, aki váltja majd" – fogalmazott a miniszterelnök az MTI-nek adott év eleji nyilatkozatában. Ha azonban folytatódik a tavalyi fegyelmezett gazdálkodás, 2011-től beindul a gazdasági növekedés – tette hozzá.

Tényleg ennyire fekete év áll előttünk? A hvg.hu által megkérdezett szakemberek véleményeiből ugyan érződik, hogy még mindig kötéltáncot jár a gazdaság és bőven van miért aggódni, a jövő azonban nem mindenhol koromsötét – van olyan terület, ahol lehet okunk némi optimizmusra. De vajon sikerül a kört négyszögesítenünk? Túl vagyunk már a nehezén? Húzni fog a mezőgazdaság? Számolhatunk adócsökkentéssel? Alább Kovács Árpád, Mihályi Péter, Raskó György és Vámosi-Nagy Szabolcs várakozásait olvashatják.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke

Remélem, rámcáfol a 2010-es év, mert bebizonyosodik, hogy a gazdaság teljesítményhiányával nem lesz baj, s a társadalom ellátására hivatott szolgáltató szervezetek hatékonyabb működtetése majd forrásokat szabadít fel a gazdaság számára. Bízzunk benne, hogy így lesz, de csak akkor, ha az állam intézményrendszerét a megváltozott körülményekhez megfelelően igazítva a lehető legkisebb társadalmi sérülést okozza – ez is hozzátartozik ugyanis a válság gazdasági hatásainak mérsékléséhez. Határa van a forráskivonásnak, hiszen az államháztartás válságot enyhít azzal is, amikor jól meggondolt és előkészített fejlesztéseihez a magánszférától rendel meg javakat, szolgáltatásokat. A forráshiány körülményei között pedig különösen fontos, hogy az államháztartás keretében működő vezetési, igazgatási, igazságszolgáltatási, információs, gazdaságszervező szervezetek teljesítménye ne csökkenjen, hanem növekedjen, mert szerepük meghatározó a gazdaság működési feltételeinek alakításában.

A gazdaság és az államháztartás nem két külön világ. Nemcsak a szociális költekezés „erőt elszívó” éhsége okozza a vállalkozások teljesítményhiányát. A piac sem tökéletes, a magánszféra botlásai, a pénzvilág „faultjai” is – láttuk – mekkorát tudnak rombolni. Ugyanakkor be kell látni, hogy jövedelem csak a gazdaság teljesítményeiből lehet, s ha ez nincs, akkor legfeljebb csak időnyerést jelent a nadrágszíj szorosabbra húzása.

Kovács Árpád: Új reneszánszra van szükség!
© Stiller Ákos

A társadalom mindig érzi a különbséget a progresszió trendbe illeszkedő lépései, az indokolt takarékosság és az erre csak apelláló, de valójában a társadalom összetartozását, szolidaritását rongáló, a jövőt mindig csak a ködös távlatokba helyező ígéretek között.

Akkor lehet sikeres a stabilizáció és a felzárkózást előmozdító fejlődés kibontakoztatása, ha ezeket a szabályokat, intézményeket nem külső kényszer, „prezentációs érdek”, hanem belső harmónián nyugvó elhatározás alkotja meg. Olyan gazdaságpolitikát érvényesíteni, amely úgy mérsékli a pénzügyi válság okozta veszteségeket, hogy távlatilag lehetőséget teremt a növekedés számára is.

A mértékek és arányok megtalálásáról van tehát szó, s ez ma a kör négyszögesítésével felérő feladat. Azt várom 2010-től, hogy végre eljutunk ide. Hiszen, bár a világgazdaság globális a kockázatközösségében él, mégiscsak magunknak vagyunk a legfontosabbak és magunkért kell mindent megtennünk. Az elmúlt évek bizonyították, hogy az új megszületéséhez nemcsak ötszáz éve, hanem ma is a régi világ meglazult talaja kell, abból táplálkozik az újjászületés, a reneszánsz. Miért ne lehetne 2010-ben végre így?

Mihályi Péter, közgazdász

A Bajnai-Oszkó kormány intézkedéseit a mérvadó szakközvélemény pozitívan értékeli. „Megmentették a forintot az összeomlástól” – ez a vélekedés, miközben mindenki tudja, hogy nem ők mentették meg, hanem a Washington-Párizs-Brüsszel tengely, azzal, hogy napok alatt betoltak az MNB számlájára 20 milliárd eurónyi gyors hitelt. Az elismerés mégis érthető, ha az elmúlt 8 hónapban született kiadáscsökkentő intézkedéseket azzal a tesze-toszasággal hasonlítjuk össze, ami korábban volt, vagy azzal a körmönfont semmitmondással, amit az ellenzéktől lehet hallani – lett légyen szó akár bajaink okairól, akár saját reformterveikről. Nekem úgy tűnik, hogy a dicsérő szavak mögött meghúzódik egy fajta optimista várakozás is: túl vagyunk a nehezén.

Én nem így látom. Szerintem nem vagyunk túl a nehezén. Ha félig téves a prognózis is, meg a diagnózis is, akkor a bátor döntések hatása is kétséges. Vállalatvezetők, bankárok és könyvelők véleményét hallgatva úgy tűnik, hogy még nem értük el a mélypontot, a GDP még 2010-ben is csökkenni fog, akár 2-3 százalékkal is. Egyáltalán nem hiszek a megszavazott járulékcsökkentések növekedést serkentő hatásában. Éppen ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy az áfaemeléssel, szuperbruttósítással, vagyonadóval és más trükkökkel ellensúlyozott járulékcsökkentés csak ártani fog. Egyfelől 2010-re tovább növeli a két tb-alap összesített hiányát: a 2008. évi 3,5 százalékos (GDP arányos) mértékről 4,8 százalékra. Másfelől – és ez a nagyobb baj – az adóátcsoportosítások fékezik a dezinflációs folyamatot.

Mihályi Péter: Messze még az igazság órája
© Stiller Ákos


Mi magyarok az elmúlt évtizedekben annyira hozzászoktunk az inflációhoz, hogy szinte fel sem tűnik, micsoda abnormális állapot, ha a GDP 8 százalékos visszaesése mellett tovább nő a hazai árszint. Tessék megnézni az EU-s statisztikát! Miközben az év/év alapon számolt, 2009. novemberi inflációs index az eurózóna országaiban 0,5 százalék volt, a megfelelő magyar adat 5,2 százalék, aminél rosszabbat az unióban csak Törökország (5,5 százalék) és Izland (12,4 százalék) produkált. Az infláció persze nem ok, hanem következmény. Az árak és a bérek nem követik elég rugalmasan a kereslet alakulását.

Jó adag optimizmusra van szüksége annak, aki azt prognosztizálja, hogy az áprilisi választásokat követően gazdasági értelemben is nyugodt légkörben fog végbemenni a kormányváltás. Ehhez túl sokféle, egymásnak ellentmondó ígéret hangzott el már eddig is, pedig még el sem kezdődött a választási kampány. Egy ostoba intézkedés, egy rossz mondat – és beszakadhat a tőzsde, bedőlhet a forint.

Húzni fog a mezőgazdaság? Lesz adócsökkentés? (Oldaltörés)

Raskó György, agrárközgazdász

A mezőgazdaság bátran nézhet 2010 elé, relatív helyzete jobb, mint sok más iparágé. A 2010-es év véleményem szerint összességében nem lesz rosszabb, mint 2009. A magyar agrárium teljesítménye idén 20 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. 2010-ben viszont – normális időjárás esetén – minden lehetőség adott, hogy ismét nőjön az agrár GDP akár 15-20 százalékkal is.

Szerencsére van kereslet mezőgazdasági termékekre, így 2010-ben sem lesz értékesítési probléma. A gabonából, az olajos magvakból vagy a nyershúsból termelődő többletet a környékbeli piacok – Olaszország, Románia, a balkáni országok – gond nélkül felszívják. Az árak tekintetében nem lehet ok majd panaszra – a nyerstejet kivéve. A termelők elfogadható tejárakra ugyanis 2010-ben sem számíthatnak. Az első félévben ugyan lehet némi – 10 százalék körüli – áremelkedés, de a hazai tejágazat agonizálása folytatódni fog. A sertés- és a baromfiágazatban ezzel szemben egyfajta stabilizáció látható, 2010-ben is elfogadható árakkal.

Raskó György: A mezőgazdaság bátran nézhet 2010 elé
© Stiller Ákos

A kertészeti termékek terén nagy lehetőségei lennének Magyarországnak, itt azonban a szervezetlenség a legnagyobb akadály: a magyar termelői szövetkezések nagyon gyengék. A TÉSZ-ek koncentrációjára lenne ahhoz szükség, hogy egész évben nagy mennyiségben folyamatosan tudjanak minőségi árut szállítani az áruházláncokba. Ellenkező esetben a láncok, beleértve a hazai tulajdonban lévőket is, a dolgok könnyebbik végét megfogva, külföldről szerzik be a szükséges zöldséget és gyümölcsöt, és a magyar termelők kiszorulhatnak a honi piacról is.

Az élelmiszeripar továbbra is nagy kérdés marad: ezer sebből vérzik és a jelenlegi kedvezőtlen tendencia sem valószínű, hogy megfordul 2010-ben. Magyarország jelentős nyersanyagexportőrré vált az utóbbi években, s a kivitel értékben 2010-ben tovább növekedhet. Sajnos ez nem mondható el a feldolgozott élelmiszerekre, melyek esetében 2010-ben nettó importőrök lehetünk. A hazai élelmiszertermelők piacvesztése a belföldi piacon sajnos folytatódni fog, s az import élelmiszerek aránya meghaladhatja akár a 30 százalékot is. Az ágazat helyzete talán majd 2011-ben javulhat, ha az élelmiszeriparra rakodó közterhek jelentősen mérséklődnek s felgyorsul a termelés koncentrációja. Ezek reményt adhatnak arra, hogy a magyar élelmiszeripar ismét versenyképesebbé váljon a külföldi versenytársakkal szemben.

Az SPS rendszerre (összevont területalapú támogatási rendszer) való áttérés jó lett volna, de ez sajnos 2010-ben sem történik meg, pedig sokat segített volna a magyar agrárium helyzetén – főleg a magyar állattenyésztésen. A támogatási rendszer azonban teljesen átpolitizálódott és választási kampányüggyé vált. Ennek egyik következménye az, hogy az állattenyésztés leépülése 2010-ben is folytatódni fog, de megszűnhet a hazai répacukorgyártás és a dohánytermelés is.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója, az APEH volt alelnöke

A magyar államháztartás helyzetét tekintve 2010-ben nem számítok adócsökkentésre, mert az ország eladósodottsága, a kamatterhek és egyéb fennálló kockázatok miatt állami bevételeket csökkenteni vakmerő lépés lenne.

2010. választási év is. A kampányígéretek előszeleként már lehetett hallani, hogy július elsejétől új adórendszerünk lesz – ezt elképzelhetetlennek tartom. Ahhoz ugyanis, hogy július 1-től ez megtörténjen, az új törvényeket legkésőbb május 16-án ki kellene hirdetni. Ez pedig egy áprilisi választást feltelezve az idő rövidsége miatt maximum egynapos soron kívüli üléssel valósulhatna meg, amely elméletileg lehetséges ugyan, de gyakorlatilag kizárt.

Vámosi-Nagy Szabolcs: A 2010-es év igazi kérdése számomra a vagyonadó
© Dudás Szabolcs

A 2010-es év igazi kérdése számomra a vagyonadó: ha az Alkotmánybíróság egyáltalán életben hagyja, és a Fidesz alakíthat új kormányt, illetve a felelősségteljes döntés helyett az ígérgetések kerülnek előtérbe, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy ennek az egy adónemnek az esetében betartják a választási ígéretet és eltörlik. Ez a döntés 50 milliárd forintnyi mínuszt jelentene az államnak.

A többi hangoztatott évközbeni adócsökkentésnek – pl. családi adózás, áfacsökkentés stb. – nincs realitása. Legközelebb esetleg 2011-ben, de előbb látni kellene azt is, hogy a magyar gazdaság helyzete hogy alakul 2010-ben.

Az szja-bevételeket a csökkentés miatt 250 milliárddal tervezték kevesebbre az előző évhez képest. Véleményem szerint az 1750 milliárdos előirányzott bevétel eléggé kicentizett, a foglalkoztatás alakulása miatt. Azt ugyanis még nem lehet megmondani, hogy milyen magasra szökik fel a munkanélküliségi ráta. Bár hatalmas tartalékokat képeztek az idei költségvetésben, amelyből elvileg lehetne pótolni a kieséseket, de ez a túlzottnak tűnő keret a kockázatok mértékét tekintve egyáltalán nem nagy. Egyrészt mert válságos időkben a szokásos rutinbecsléseknél a békeidőkhöz képest jóval nagyobb a tévesztési lehetőség, másrészt mert a tartalékra már így is túl sok helyen aspirálnak – lásd BKV, MÁV, egészségügy, honvédelem, szociális juttatások, Munkaerő-piaci Alap. Továbbá ha a GDP megítélése csak 1-1,5 százalékponttal téved – aminek a lehetősége már csak azért is megvan, mert a világgazdasági fellendülést illetően sincs egyetértés –, akkor ez a tartalék tulajdonképpen kicsi.

A feketegazdaság és az adóelkerülés növekedésével is számolok 2010-ben – ez a válság egyébként is természetes velejárója. Bár politikusi részről bejelentettek nagyszabású terveket a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítására, ezzel szemben szkeptikus vagyok: nem látom, hogy mitől csökkenne a már így is magas arány. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Alaptörvény-ellenes volt, hogy leszedették az érdi Fidesz plakátjait

Alaptörvény-ellenes volt, hogy leszedették az érdi Fidesz plakátjait

A motorja után kötve vonszolta kutyáját egy zempléni férfi

A motorja után kötve vonszolta kutyáját egy zempléni férfi

A Sziget sztárfellépője készíti a foci-Eb himnuszát

A Sziget sztárfellépője készíti a foci-Eb himnuszát

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Drágább lesz az HBO GO

Drágább lesz az HBO GO

Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak

Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak