Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a Citigroupot és a Deutsche Bankot bízta meg a tízéves, amerikai dollárban jegyzett kötvény kibocsátásának megszervezésével. A tízéves futamú, kétmilliárd dolláros kötvény kibocsátási ára 99,86 százalék, szelvénye 6,25 százalék, hozamfelára az azonos futamidejű amerikai kincstárjegy felett 2,65 százalékpont lett az árazásban.
Az árazás után az MTI-nek a tranzakciót közelről ismerő források elmondták: a magyar kötvényajánlat "igen erőteljes érdeklődést" vonzott, és az eredmény "nagyon bíztató". A tájékoztatás szerint a kötvényajánlatra 7 milliárd dollárnál valamivel nagyobb vételi igény érkezett, ami "nagyon nagy összeg".
Ennél is fontosabb azonban a kereslet magas minősége: a világ legnagyobb alapkezelői vettek részt a tranzakcióban Amerikából és Európából, mindkét földrészen nagyon erős volt az érdeklődés részükről - mondta az MTI egyik forrása. "Ha a világ egyik legnagyobb alapkezelője ad fel rendelést ... az nem összemérhető egy olyan kis fedezeti alap vételi igényével, amelyről igazából senki nem hallott" - tette hozzá.
A nyilatkozó bennfentes szerint "190-nél több" intézményi befektető jelentkezett a magyar kötvényajánlatra. A forrás kijelentette: az összehasonlítható futamú amerikai kincstárjegy feletti 2,65 százalékpontos felár "nagyon versenyképes szint ... ez a szűkebb vége a hivatalos iránymutatásnak ... (amely) az (amerikai) kincstárjegy plusz 2,75-ös tartományban volt".
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P "BBB mínusz" osztályzatánál a Fitch egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody's még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) besorolással listázza a magyar államadósságot.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a Financial Timesnak nemrégiben kijelentette: Magyarország már kizárólag a piacról is fedezni tudja külső finanszírozási igényeit, és nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatására. A pénzügyminiszter, aki a múlt héten Londonban tárgyalt piaci szereplőkkel, az MTI kérdésére - hogy mi lesz a sorsa a fennmaradó IMF-keretnek - akkor azt mondta: ez biztonsági tartaléknak tekinthető.
