Az MNB azonban az alappályán túl három olyan kockázati pályát is számszerűsít, amely hatással lehet az előrejelzésre. Ezek alapján összességében az infláció esetében enyhén felfelé mutató, míg a növekedés esetében érdemi lefelé – alacsonyabb növekedés irányába – mutató kockázatokat érzékel a jegybank.

Az alappálya szerint a GDP az idén az első negyedévben 3 százalékkal, a másodikban 1 százalékkal csökken, majd a harmadik negyedévi 1 százalékos bővülést követően az utolsó negyedévben már 2,3 százalékkal nőhet éves összevetésben. Érdemi javulásra csak 2011-től számít az MNB: akkor a gazdasági növekedés az egyes negyedévekben - éves összehasonlításban - 3,1; 3,4; 3,6; és 3,7 százalék lehet.

Az idén az egyes negyedévekre még 6,2; 5,1; 3,3 és 3,2 százalékos fogyasztói áremelkedési ütemet vár a jegybank. A maginfláció előrejelzés szerint az idei első negyedévi 5,2 százalékról a második negyedévre 4,5, majd 1,9 és az utolsó negyedévben 1,4 százalékra csökken. Jövőre a negyedéves infláció rendre: 2,5; 2,3; 2,1; 2,1 százalék lehet, a maginfláció: 1,2; 1,1; 1,3 és 1,5 százalék lesz.

Az MNB továbbra is törékenynek látja a külső kereslet élénkülését, és megjegyzi, hogy a fejlett gazdaságok kormányzati gazdaságélénkítő programjainak kifutásával Magyarország főbb exportpiacainak kereslete az elmúlt félévben megfigyeltnél lényegesen alacsonyabb dinamikával bővülhet. Ennek megfelelően az alternatív makrogazdasági pályán elhúzódó gazdasági kilábalás várható, amennyiben a főbb exportpartnerek GDP-je még 2010-ben is stagnál. A kedvezőtlenebb keresleti kilátások nem csak az export szektor értékesítésein keresztül érintik a magyar gazdaságot.

A visszafogottabb konjunkturális környezet a nemzetközi nyersanyagárak emelkedését is korlátozza, miközben az európai bankrendszer kockázatvállalási hajlandósága tartósan alacsonyabb szinten maradhat. Ezen hatások alacsonyabb importált inflációt és az alappályában feltételezettnél is visszafogottabb belföldi hitelaktivitást eredményeznének. Összességében ez a helyzet az alappályában felvázoltnál kedvezőtlenebb GDP-pályát és alacsonyabb inflációt eredményezne a magyar gazdaságban.

Bár az inflációs várakozások alakulására becsült mutatók az elmúlt félévben fokozatosan csökkentek, még jelenleg is magasabb szinten állnak, mint a régió tartósan alacsony inflációt felmutató országainak hasonló értékei - emlékeztet a jegybank. A jelenség hátterében a kedvezőtlen hazai inflációs múlt és a magyar inflációt jelenleg is magasan tartó, jelentős egyedi sokkok állhatnak. Bár a recessziós gazdasági környezetben a trendinflációs mutató fokozatos lassul, az indirektadó-intézkedések, a szabályozott  árak emelése és a világpiaci energiaár-növekedés miatt az éves inflációs ráta jelenleg is érdemben meghaladja a középtávú inflációs célt. Tekintve, hogy a magyar infláció a rendszerváltás óta huzamosabb ideig még nem tartózkodott a 3 százalékos inflációs cél közelében, ezért bizonytalan lehet annak megítélése, hogy egy újbóli növekedési fázisba lépő gazdaságban a kitűzött inflációs cél milyen mértékben tudja orientálni a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit - figyelmeztet jelentésében a jegybank. Ez a kockázati pálya érdemi felfelé mutató kockázatokra mutat rá az inflációs alappályában, hatása a GDP-pályára azonban majdnem semleges.

Harmadik kockázati pályaként a 2011-re vállalt fiskális konvergencia pálya megvalósulását próbálja számszerűsíteni a jelentés. A kitűzött cél eléréséhez azt feltételezte az MNB, hogy nem lesz lehetőség a beígért további személyi jövedelemadó csökkentés megvalósítására és a kiadási oldalon is szükség lehet további megszorításokra. Ennek hatása jelentős lefelé mutató kockázatot jelent a gazdasági növekedésre 2011-ben, míg az inflációra közel semleges a hatása.