A bíróság – az elé került ügyekben – súlyosbító körülményként értékeli, ha a cég bizalmi termékkel sérti meg a reklámozással kapcsolatos szabályokat – tette hozzá. Bizalmi termék a gyógyhatású készítmény és a pénzügyi szolgáltatás is.

Ha egy reklám időben és térben korlátlanul jut el a fogyasztóhoz, akkor a termék pozitív és negatív tulajdonságainak is szerepelnie kell abban. Ellenben ha a reklám hatóköre korlátozott, akkor nem kell teljesnek lennie, viszont amit közöl, annak az igazságtartalma nem vonható kétségbe.

A versenytanács tagja beszélt arról is, hogy az eljárások során a cégnek kell bizonyítania a saját állítását. Ezért nem rendel ki szakértőt a versenytanács. Az ismétlődő jogsértésekről szólva elmondta: a versenytanács a bírságot beszorozza az adott cég által korábban elkövetett versenyjog sértések számával. A bírósági gyakorlat nem kifogásolja a többszöri jogsértés miatti magasabb bírságot, de a szorzást inkább csak akkor fogadja el, ha a korábbi jogsértések is hasonló jellegűek voltak, mint a legutóbbi.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársa, Ranyák Eszter elmondta, hogy a kérelemre – a fogyasztók kezdeményezésére – indult eljárások száma náluk mindössze 10 százalék, a többit a hatóság indítja. A fogyasztói kezdeményezések 64 százaléka megalapozott.

Ranyák Eszter példákon mutatta be a tipikus fogyasztói megtévesztéseket. Ilyen például a termék összetételének meghatározása, amely csokoládénál a kakaó tartalmat jelenti, és nem ritka, hogy más van a reklámban, mint a címkén. A más termékkel összetéveszthetőségre pedig a hamis herendi porcelánokat hozta példaként.