Simor András, az MNB elnöke. Meg kell változtatni Magyarország növekedési modelljét

Horváth Szabolcs

Azonban önmagában a szigorú költségvetési politika fenntartása is csak az elmúlt évtizedhez hasonló, lassú felzárkózásra elegendő, így ez szükséges, de nem elégséges gazdaságpolitikai feltétele a konvergencia felgyorsításának. Ennél gyorsabb konvergenciához a versenyképesség és a hatékonyság javítását szolgáló intézkedések szükségesek – tette hozzá.

Az MTI-nek adott interjúban Simor András kifejtette: a monetáris politika a hosszú távú növekedést nem tudja élénkíteni, a potenciálist még kevésbé. A jegybank a növekedéshez a stabil, alacsony inflációs környezet biztosításával tud hozzájárulni, ez a monetáris politika legnagyobb hozzáadott értéke. Az MNB elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a jegybanki célok között az árstabilitás mint elsődleges cél elérése és fenntartása nem magyar sajátosság, hanem az Európai Unió Működéséről szóló szerződésben foglalt kötelezettsége minden tagállam jegybankjának és az Európai Központi Banknak is.

Simor arra is felhívta a figyelmet, hogy a válság után alacsonyabb növekedési ütemre és a kockázatvállalási hajlandóság hosszú távon is alacsonyabb szintű stabilizálódására kell felkészülni. A sebezhető országok, mint Magyarország, drágábban jutnak majd külső forrásokhoz. A következő években így Magyarországnak meg kell változtatnia gazdasági növekedési modelljét, mivel sokkal kevésbé tud majd támaszkodni a külföldi finanszírozásra – tette hozzá a jegybankelnök.

Simor András kiemelte, hogy a hasonló fejlettségű országokéval összehasonlítva Magyarország külső és államadósság-állománya kiugró mértékű. Az államadósság nagyságának elviselhetősége összefüggésben van a megtakarítások nagyságával is.

A Magyarországnál fejlettebb gazdaságok azért képesek a magyart jóval meghaladó államadósság-állományt finanszírozni, mert a lakosságnak nagyobb a pénzügyi vagyona, így belső forrásból az államadósság magasabb hányadát képesek finanszírozni, ami nem tükröződik azonnal a külső adósságban – hívta fel a figyelmet. Régiós összehasonlításban a magyar lakossági megtakarítások összege nem tűnik alacsonynak, inkább az a probléma, hogy túl sok helyről próbálják ezt felszívni: a magángazdaság és az állam is, a kettőre együtt pedig már nem elegendő.

Így nem feltétlenül a lakossági megtakarításokat kell növelni: ha a költségvetés helyzetét rendbe hozva nem szívja el a korábbi mértékben a lakossági megtakarításokat, akkor a lakossági források a magángazdaság finanszírozását részben meg tudják oldani. Ekkor az ország kevesebb külső forrásra szorul, külső sérülékenységünk csökken. Fegyelmezett költségvetési politikára tehát nemcsak önmagában a magas államadósság fenntarthatósági kockázatai miatt van szükség, hanem azért is, mert ez lehet a kulcsa a magángazdaság fejlődésének is, ez biztosíthat teret a növekedés finanszírozásának – fűzte hozzá a jegybankelnök.

Az MNB azzal számol, hogy a piacok szerény fizetésimérleg-hiány melletti növekedésre lehetőséget adnak. Van azonban egy pesszimistább szcenárió is, amely szerint tartósan semmilyen fizetésimérleg-hiányt nem tud felhalmozni az ország. Akkor pedig az eddigieknél is szigorúbb költségvetési politikára lesz szükség – mondta. Hozzátette, mivel Magyarország jelenleg a gazdasági ciklus alsó fázisában van, ezért, ha kiadási szinteket szigorúan kézben tartják, akkor a meginduló gazdasági növekedéssel bővülő adóbevételek javítják a költségvetési egyenleget.

Az euróbevezetésről azt mondta az elnök, hogy eddig is kívánatosnak tartották, ám az elmúlt egy-két év tapasztalatai ezt még inkább erősítették. A saját valuta ugyanis nem csak kiigazítási szelep, hanem komoly sokkok forrása is lehet különösen egy olyan gazdaság számára, amely pénzügyileg is jelentősen integrálódott – mondta. Önmagában az euróbevezetés nem oldja meg a gazdaság problémáját, amit Görögország helyzete is bizonyít. Az euró bevezetéséhez az összes feltételnek teljesülnie kell, és emellett konzekvens, hosszú távon fenntartható stabil gazdaságpolitikára van szükség. Görögországban éppen ez hiányzott és ennek súlyos következményeit hosszú évekig kell viselnie. A maastrichti kritériumok szigorítása ugyan nincs napirenden, de Simor András biztos benne, hogy az elbírálás folyamatában a fenntarthatóságra az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni. Az, hogy Görögország ilyen helyzetbe került, nem az euró kritikája, hanem a gazdaságpolitika hiányossága.

Simor hozzátette: az árfolyam mint gazdaságösztönző eszköz csak addig segítheti a versenyképességet, amíg nem pörgeti fel az inflációt és okoz többlet bérkiáramlást. Elterjedt tévhitnek nevezte, hogy a túl erős forintárfolyam a magyar gazdaság problémája, az árfolyam gyengülése ugyanis előbb-utóbb többletinflációt és magasabb béreket eredményez. Hozzátette: egyes közgazdászok messze túlértékelik az árfolyam szerepét egy ország alkalmazkodásában. A versenyképesség szempontjából a reálárfolyam számít, ezen túlmenően azonban számos egyéb tényező is igen fontos: az adórendszer szerkezete, a munkaerő képzettsége, a makrogazdasági politika stabilitása.

A kritériumokat illetően úgy vélte, ha sikerül a költségvetés kiadási szintjeit tartani, a gazdasági növekedés beindulásával belátható időn belül elérhető a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél. Az inflációs kritérium is teljesíthető, ha a várakozásokat sikerül alacsonyabb szinten stabilizálni és semlegesíteni a külső nyersanyagár emelkedést. Az államadósság ugyan jóval a GDP 60 százaléka felett van, de 2011-től már csökkenő pályára áll – tette hozzá Simor András.