Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A „költségvetési csontvázak” azonosítása révén tervezett idei magyar hiánycél-emelés természetében és méretében sem vethető össze a korábban „félreközölt” görögországi államháztartási deficitadatok felülvizsgálatával. Éppen a korábbi görög felülvizsgálatok nyomán a piac "nincs megfelelő hangulatban" az ilyen csontvázak felfedezéséhez - áll az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport kedden kiadott helyzetértékelésében. Az értékelés szerint a magyar szuverén fizetőképesség az elmúlt időszak költségvetési teljesítménye nyomán "robusztus" a perifériális euróövezeti országokéhoz mérve.
A Barclays Capital szakértői "aggasztónak" nevezték, hogy a Fidesz pont egy olyan időszakban ragaszkodik e költségvetési felfedezésekkel kapcsolatos retorikájához, amikor a költségvetési fenntarthatósághoz fűződő piaci félelmek miatt a befektetési eszközök egyébként is gyengülnek, különösen "Európa perifériáján".
A szakértők nemrégiben Magyarországon tájékozódtak és erről most Londonban kiadott 12 oldalas beszámolóban tájékoztatták a befektetőket. A ház elemzői szerint ugyanakkor a magyarországi helyzet különbözik Görögországétól. A Fidesz által felvetett kérdések ugyanis jórészt elszámolási jellegűek, olyan "kvázi-költségvetési" tevékenységek, amelyeket az EU hivatalos, ESA95-ös szabványú szabályozása alapján nem kell feltétlenül teljes mértékben bevonni a költségvetési kimutatásba. Görögországban ugyanakkor a jelek szerint a szabályokkal ellentétes adatfélreközlések történtek – áll az elemzésben.
A Barclays Capital elemzői ezzel összefüggésben kiemelik azt a megfigyelésüket, hogy a jelek szerint most már a Fidesz sem törekszik a 2009-es államháztartási adatok felülvizsgálatára. A cég szerint ez valószínűleg azt a felismerést tükrözi, hogy a tavalyi költségvetési számok "hibásnak" minősítése felvetné a helytelen adatközlés kérdését az IMF-program idején - ez azonban súlyos ügy lenne, és a Nemzetközi Valutaalapnak is legalább annyira kínos, mint az adatközlő országnak.
A londoni befektetési bank elemzőinek számításai szerint az idén arra van lehetőség, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában mért hiánycélt 4,5-5,5 százalék közötti szintre emeljék, amit az új kormány "ésszerű tárgyalási alapnak" tekinthet. Tekintettel azonban a költségvetési elszámoltathatóság és a vonatkozó szankciórendszer erősítését célzó uniós erőfeszítésekre, "nehéz elképzelni", hogy az EU engedékeny lesz egy olyan ország esetében, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, pénzügyi segítségben részesül az EU fizetésimérleg-támogató keretéből, és a legmagasabb az államadósság-rátája a nem euróövezeti tag uniós tagállamok között - vélekednek a Barclays Capital londoni elemzői.
A londoni nagybank felzárkózó piaci elemzői szerint a Nemzetközi Valutaalapot kevésbé köti ugyan az uniós deficiteljárás, ám jó eséllyel az IMF sem kívánna konfliktusba kerülni az EU-val, emellett valószínűleg szeretné elérni, hogy a magyar adósságráta 2011-től csökkenésnek induljon.
A Barclays Capital a költségvetési helyzetfeltáró folyamat potenciális eredményei és a magyar fizetőképesség közötti kapcsolatot vizsgálva megállapítja: jóllehet a magyar adósságráta magas – közel jár a hazai össztermék 80 százalékához –, Magyarország azonban 2008-ban és 2009-ben is elsődleges államháztartási többleteket produkált, ez utóbbit úgy, hogy közben a GDP reálértéken 6,3 százalékkal esett, ami arra vall, hogy ciklikusan kiigazított bázison számolva a többlet még nagyobb lehetett.
Ha Magyarország 2010-2014 között évente hozzávetőleg egy százalékponttal emelni tudná elsődleges többletét, 2015-re teljesíthetné a maastrichti eurócsatlakozási feltételek között szereplő államadósságráta-előírást, vagyis a GDP 60 százalékában megszabott felső tűréshatárra csökkenthetné adósságrátáját – áll a Barclays Capital keddi londoni elemzésében. A ház szakértői szerint ebből a szemszögből nézve Magyarország szuverén fizetőképessége "viszonylag robusztusnak tűnik" a perifériális euróövezeti tagországokéhoz képest.
Az elemzés kitér az MNB elnökével szemben megfogalmazott bírálatokra. A Barclays Capital szerint tekintettel a jegybank függetlenségére – amelynek tiszteletben tartását az euróövezeti jegybank is figyeli -, a Fidesznek valószínűleg "szélsőséges taktikához" – például peres eljáráshoz - kellene folyamodnia ahhoz, hogy elérje Simor András MNB-elnök "önkéntes" lemondását. E megközelítés sikeresélye "csekély" lenne, de már a próbálkozás is "felidegesítené" a piacokat.
Az MNB és a pénzügyi felügyelet összevonása és új vezető kinevezése az egyesített létesítmény élére szintén nem tűnik kivitelezhetőnek, ráadásul ez sem lenne összeegyeztethető a jegybanki függetlenséggel - áll a Barclays Capital elemzésében.
Hasonló következtetésekre jutottak más nagy londoni házak is korábbi elemzéseikben. A BNP Paribas bankcsoport minapi térségi helyzetértékelésében erről az állt: "jelenleg csekély" a valószínűsége Simor András távozásának, ám már a kormány és az MNB közötti "bármilyen lappangó feszültség" is súlyos következményekkel járhat a forintpiacon, és "aggodalmat kelthet" az EU és az IMF köreiben. Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport minapi értékelése szerint Simor András jogi státusa meglehetősen szilárd, és a jegybank vezetőjét nem lehet eltávolítani az EU és az euróövezeti központi bank előírásainak megsértése nélkül.
