Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A legjelentősebb francia gazdasági napilap szerint a magyar kormány az elmúlt napokban gyorstalpalón tanulhatta meg a gazdasági kommunikáció alapjait. A Les Échos emlékeztetett arra, hogy az adócsökkentést ígérő programmal áprilisban kényelmes többséggel megválasztott konzervatív párt a múlt héten aggasztó kijelentéseket tett az ország gazdasági helyzetéről, azt állítva, hogy az előző, szocialista kormány nem folytatott eléggé szigorú költségvetési politikát.
A lap idézi Kósa Lajos Fidesz-alelnököt, aki államcsődöt emlegetett és azt állította, hogy hazájának szűk esélye van arra, hogy elkerülje a görögországi forgatókönyvet. A cikkíró szerint ennyi pont elég volt ahhoz, hogy a nemzetközi befektetők pánikba essenek és 24 óra alatt a forint 5,5 százalékot zuhanjon, valamint a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítására kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása elérje 2009 július óta a legmagasabb szintet. Budapest ezek után szombaton hátrálni kényszerült, s mérsékelte az előző napi pesszimizmust - jegyezte meg a lap.
"Volt-e előre eldöntött – de láthatóan veszélyes – stratégia Orbán Viktor miniszterelnök részéről?" – teszi fel a kérdést a Les Échos, s így folytatja: "Sokan azt gondolják, hogy igen". A lap szerint a Fidesz választási programja, annak ellenére, hogy tartalmazta az önkormányzati és a közalkalmazotti leépítéseket, az adócsökkentési ígéretek miatt nem volt pénzügyileg egyensúlyban.
Gazdasági elemzők a lap szerint úgy gondolják, hogy Orbán Viktor a választási ígéreteinek egy részét feladná az ország sérülékeny pénzügyi helyzete miatt: Magyarország államadóssága az évekig tartó, általában választási okokból történt költségvetési pazarlás miatt megközelíti a GDP nyolcvan százalékát. Az ország elsőként fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), az Európai Unióhoz és a Világbankhoz 20 milliárd eurós hitelkeretért, amelyért cserébe az előző kormány felgyorsított megszigorító programmal állította helyre a költségvetési egyensúlyt. A választások eredménye jelentős mértékben a megvalósult költségvetési szigor következménye – hívta fel a figyelmet a lap.
Általánosan elismert a Les Échos szerint, hogy az elmúlt hónapokban a pénzügyi erőfeszítés valós volt Budapesten, s a befektetők visszatérő bizalmának köszönhetően az országnak már nem volt szüksége lehívni az utolsó IMF-részletet. Annak ellenére, hogy az államháztartási hiány valamennyire meghaladja az idénre tervezett GDP-arányos 3,8 százalékot, a jegybank szerint nem lenne több 4,2 - 4,3 százaléknál.
A 7,5 százalék emlegetésével a lap szerint az új kormányzat legalább a célját elérte: az újabb népszerűtlen intézkedések bejelentéséhez alkalmas pánikhangulatot keltett. Szombaton Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár azt jelentette be, hogy bizonyos intézkedések bevezetése mellett tartható a 3,8 százalékos hiánycél, s ehhez hétfőre ígérte a program részleteit – emlékeztetett a lap.
Ha ehhez a stratégiához hozzáadjuk a nacionalista beszédmódot és a Szlovákiával válsághoz vezető kettős állampolgárságról szóló törvényt, minden jel arra utal, hogy „az új kormány kész a tűzzel játszani azért, hogy le tudja nyeletni a megszigorítások elkerülhetetlen keserű piruláját” – zárta írását a Les Échos.
