Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Ilyen eset sokszor megismétlődött már, és megfelelne a „dolgok természetes menetének” – mondta a Harvard Egyetem professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza a Profil című hetilapnak.
Rogoff szerint a következő két-három évben „néhány kelet-európai országra is” államcsőd vár. Többek között Magyarország helyzetét is bizonytalannak nevezte, hasonlóképp, mint egy januári nyilatkozatában.
Görögországban a segélycsomag csak elodázta, de nem oldotta meg a problémát a neves közgazdász szerint. Ennek ellenére hasznos volt, mert ha az év elején hagyták volna az államcsődöt bekövetkezni, az "hatalmas problémát" jelentett volna Spanyolországnak, Portugáliának és Írországnak, s mindezzel egyidejűleg nem tudott volna megbirkózni az EU.
Kenneth Rogoff. Nem nagyon hisz a magyar kilábalásban
AP
Rogoff úgy látja, egy-két év múlva a görögök nem teljesítik többé az IMF elvárásait. A Valutaalap panaszkodni fog, de végül mégis folyósít támogatást az országnak. Újabb két-három év múlva azonban a helyzet elviselhetetlenné válik, az IMF kiszáll, s ekkor Görögország mégis csődbe megy.
Addig nem következik be államcsőd Kelet-Európában, amíg az IMF beavatkozásra készen, készenlétben áll, de ez nem fog örökké tartani – vélekedett a közgazdász.
Ukrajna, Románia és Magyarország azok az országok, amelyeknek ingatag a helyzete, s különösen Magyarország áll rosszul – mondta a lapnak a közgazdász, aki szerint a reformok nem voltak kielégítőek. Emellett a takarékosság első fázisát viszonylag könnyű véghezvinniük az országoknak, mert ki tudnak használni bizonyos költségvetési trükköket. A nehezebb szakasz csak most kezdődik – mondta.
„Némelyek jól átvészelik majd az államháztartás konszolidálását, mások nem”. Azt lehetetlen előre megmondani, hogy melyik ország megy csődbe, mert „az végül is politikai döntés, hogy takarékossági programba kezd-e egy ország vagy beszünteti a hitelezőinek való fizetést” – vélekedett Rogoff.
Az egykori IMF-vezető szerint a görög segélycsomaghoz való hozzájárulást elutasító Szlovákia példája azt mutatja, hogy az európai uniós struktúrák túl gyengék ahhoz, hogy ennyi országot összetartsanak. „A Szlovákiával való konfliktus csak egy kis ízelítő volt abból, ami Európára vár” – tette hozzá.
A közgazdász a Der Standard című lapnak adott év eleji interjújában arra a kérdésre, hogy mely országokat látja veszélyben, Ukrajnát, Lettországot, Romániát, Magyarországot és Görögországot említette, de Írországnak és Portugáliának is vannak problémái. Az IMF időt nyert az országoknak. De nem mindegyik fog megbirkózni a kihívással” – fogalmazott akkor.
