Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október elsején Brüsszelben bejelentette: ezen a héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésére, október második felében pedig - egy kötelező konzultációs eljárás keretében - szakértői IMF-delegáció érkezik Budapestre. Mivel egyik alkalommal sem tárgyalnak kölcsönszerződésről, az október 5-ét megelőző dátum jó alkalom arra, hogy elkészüljön a mérleg a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel megkötött hitelszerződésről.
A magyar kormány 2008 novemberében egy 17 hónapos időtartamú, 10,5 milliárd (12,5 milliárd euró) összegű készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF-fel, ezt egészítette ki egy másik megállapodás az Európai Unióval, amely 6,5 milliárd euró összegű hitelkeretet biztosított Magyarországnak. Emellett a Világbank 1 milliárd eurós hitelkeretet nyitott Magyarországnak.
Az IMF szakértőivel egyetértésben, 2008 őszén a magyar kormány olyan gazdasági programot dolgozott ki, amelynek fő célkitűzései voltak az állam finanszírozási igényének csökkentése és a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságának javítása, a hazai bankok megfelelő tőkeellátottságának és a belföldi pénzügyi piacok likviditásának fenntartása, valamint a bizalom megerősítése és a megfelelő külső finanszírozás biztosítása az ország számára.
Magyarország azóta kezdeményezte, hogy a hitelkeret futamidejét kitolják 2010. október elejéig, így az IMF hitelkeret futamideje (a lehívhatóság időszaka) 23 hónapra nőtt, és 2010. október 5-ig áll fenn a hitelkeret. Eddig Magyarország 2008. november 12-én 4,96 milliárd eurót, 2009. március 30-án 2,38 milliárd eurót, 2009. június 25-én 1,40 milliárd eurót, és 2009. szeptember 29-én 0,05 milliárd eurót hívott le a valutaalaptól. Az összes lehívás 8,8 milliárd euró volt, így 3,7 milliárd eurót nem használt fel a magyar kormány.
Az EU hitelkerete 6,5 milliárd euró, a megállapodás időtartama 2 év, 2010 novemberéig van Magyarországnak lehetősége arra, hogy az EU által biztosított hitelkeretet igénybe vegye. Az uniós hitelkeretből az ország 2008. december 9-én 2,0 milliárd eurót, majd 2009. március 26-án újabb 2,0 milliárd eurót, és 2009. július 6-án 1,5 milliárd eurót hívott le. A le nem hívott összeg egymilliárd euró.
A Világbank hitelkerete 1 milliárd euró, ezt még nem hívta le Magyarország. A Világbank hitele azoknak a programoknak a megvalósítását segíti elő, amelyek a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatóságát, valamint az egészségügyi szektor hatékonyságának növelését célozzák.
Az összes lehívásból 12,8 milliárd eurót az állam vett fel, 1,4 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank. Ebből jelenleg a jegybanknál van, mint kormányzati betét 3,5 milliárd euró. A kormány a felvett hitel nagy részét az MNB-nél forintra váltotta, és a válság idején - amikor a piacon a szükséges finanszírozásnál kevesebb állampapírt tudott kibocsátani - elköltötte. Azaz ebből finanszírozta a folyó költségvetési hiányt és a lejáró adósságot.
Az IMF-hitel feltételeiről Simor András jegybankelnök egy francia lap kérdésére a napokban kifejtette: az EU-IMF hitel mellett az szól, hogy - noha Magyarország 2009 tavasza óta nem vette igénybe - kamata mintegy 3,5 százalék, szemben a Magyarország által a piacról felvett devizahitelek 6-6,5 százalékos kamatával. Így a piaci finanszírozás az elmúlt évben mintegy 3 százalékos többletet jelentett.
