A GVH az eljárásában a fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozó Euromobilien Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft. (Euromobilien) nyomtatott sajtóban 2010. május 31. előtt megjelent hirdetéseit vizsgálta. A versenyhivatalhoz beérkező nagyszámú panasz alapján feltételezhető volt ugyanis, hogy a fogyasztói csoportok szervezésével 2009 novembere óta foglalkozó vállalkozás hirdetéseiben a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adott információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól.

A fogyasztói csoport tagjai ugyanis vállalják, hogy meghatározott ideig bizonyos összeget fizetnek be havonta úgy, hogy az áruhoz nem az első részlet megfizetésével jutnak hozzá. A szervező által rendszeresen megrendezett közgyűléseken megtartott sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el, hogy a csoport résztvevői közül az adott alkalommal kik jutnak hozzá a vásárlási joghoz. A futamidő végén, az összes törlesztő részlet hiánytalan teljesítése esetén az a fogyasztó is hozzájuthat (adott esetben akár 15 év múlva) a vásárlási joghoz, akit addig nem sorsoltak ki, illetve akinek anyagi forrásai nem tették lehetővé, hogy előtörlesztést vállaljon.

A fogyasztói csoportok működésének lényeges tulajdonsága tehát a szerencseelem, amelynek mind a sorsolásánál, mind az előtörlesztés vállalásánál szerepet kap. A csoporttagok előtt ugyanis nem ismert és általuk nem befolyásolható a többi tag előtörlesztés-vállalási hajlandósága, nem tudható előre, hogy a vásárlói joghoz jutáshoz hány havi törlesztőrészlet felajánlása szükséges. Az előtörlesztés-vállalás lehetősége tehát olyan helyzetbe hozza a csoporttagokat egymással szemben, hogy mielőbbi kiválasztásuk érdekében versenyezniük kell, ami a kevésbé fizetőképes csoporttag előre nem ismert, kiszámíthatatlan hátrasorolásával járhat. Vagyis teljesen bizonytalan, hogy a fogyasztó mikor jut a vásárlási joghoz, s ezáltal a fogyasztói csoportba történő belépéskor megszerezni kívánt áruhoz.

Eljárásában a GVH többek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozók) célzó hirdetésekből, tájékoztatásokból kiderültek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemei.

A GVH a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok vizsgálatát követően megállapította, hogy a fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztó a reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza. A reklámok alapján a fogyasztóban fel sem merülhetett, hogy a kívánt dologhoz sorsolás útján vagy előtörlesztés-vállalással (a szerencseelem által befolyásoltan) esetleg 5-10-15 év elteltével juthat hozzá, s a tagok befizetéseire (belső hitelezésre) van hozzá szükség.

A fogyasztók jellemzően annak sem voltak a tudatában, hogy a fogyasztói csoport nem nyújt hitelt, a csoportot szervező Euromobilien nem hitelezéssel, hanem fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozik, hitelt nem is nyújthatna. Ezzel szemben a reklámok egy része kifejezetten nagy értékű hitelt kínált a fogyasztók számára, ami nyilvánvalóan nem felelt meg a valóságnak.

A GVH eljárásában megállapította, hogy a nyomtatott sajtóban közzétett reklámok kivétel nélkül jogsértőnek minősülnek. Az olyan nagy példányszámú lapokban, mint a Blikk, a Bors, a Metropol, a Helyi Téma, a Napi Ász vagy a Nemzeti Sport közzétett hirdetések alkalmasak voltak a fogyasztói döntés befolyásolására, amelyet önmagában az a tény is igazol, hogy az Euromobilien folyamatosan szükségesnek ítélte a reklámok igen jelentős költséggel történő közzétételét, hiszen a leendő ügyfelei számára ez jelentette a kapcsolatfelvétel alapját. Aláhúzta a GVH azt is, hogy az egyes reklámokban használt „BAR-listásoknak és nyugdíjasoknak is” szlogennek fontos figyelemfelkeltő hatása volt, ráirányította a hirdetésre azon kiszolgáltatott fogyasztói csoportok figyelmét is, akik a szolgáltatás elsődleges célcsoportját jelentették.

Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egyhangúan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége. Az Euromobilien vizsgált reklámjai ezeknek a követelményeknek – a GVH szerint – nem tettek eleget.

A versenyhatóság a fogyasztók megtévesztésére alkalmas közlésnek tartotta a reklámokban megjelentetett „vásárlói csoport rendszer, már 20 éve Magyarországon” kitételt is, amely alaptalanul azt a fogyasztói bizalom növelését eredményező üzenetet közvetítette, hogy a reklámot közzétevő vállalkozás már 20 éve tevékenykedik, ez pedig nem felel meg valóságnak.

A GVH – szem előtt tartva a szankcionálás preventív célját is – a bírságot 900 ezer forintban, a versenytörvény alapján kiszabható legmagasabb összeghez közeli mértékben határozta meg. A bírságkiszabás során a GVH versenytanácsa súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő hirdetések közzététele időben elhúzódott, több hónapon át, igen intenzíven, széles fogyasztói kört elérve zajlott. A megcélzott fogyasztói kör anyagilag nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókból áll, akik a hirdetések hatására hosszú távú jogviszonyba kerültek.

A GVH által figyelembe vett enyhítő körülmény az a tény volt, hogy a fogyasztók a szerződés megkötéséig további információkhoz juthattak a fogyasztói csoport működésével kapcsolatban. Ennek súlyát ugyanakkor csökkentette, hogy a GVH megítélése szerint a tájékoztatási folyamat egésze sem mentes a problémáktól. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a fogyasztói csoportokba belépett fogyasztókhoz képest igen magas a kizárt/felmondott/elállt fogyasztók aránya.