A nemzetgazdasági tárca összeállítása szerint az infláció 2010-ben még 4,7 százalékos lesz éves szinten, ami 2011-ben évi 3,5 százalékra csökken, 2012-ben 3,3 százalékra mérséklődik, 2013-ban enyhén emelkedve 3,4 százalék lesz, 2014-ben pedig 3,6 százalékra nő.

Az államháztartás európai uniós módszertan szerint számított hiánya a jövő évben a GDP 3 százaléka alatt, 2,94 százalékban teljesül, nominálisan 837,2 milliárd forint lesz. A pénzforgalmi deficit ezzel párhuzamosan jövőre 2,8 százalék lesz a GDP-hez mérten, számszerűsítve 798,8 milliárd forintot tesz majd ki.

A jövő évi államháztartási hiány összetétele úgy alakul, hogy a 2011. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat szerint  a központi büdzsé 605,2 milliárd forint deficittel zár, a helyi önkormányzatok viszont várhatóan 110 milliárd forint összegű hiányt halmoznak fel, míg az Egészségbiztosítási Alap hiánya 98,2 milliárd forintot tesz ki. A Nyugdíjbiztosítási Alapot 0 szaldósra, az elkülönített állami pénzalapokat pedig 14,6 milliárd forintos többlettel tervezte a kormányzat.

Az állami újraelosztás mértéke is csökken majd: a 2010. évi 48,9 százalékról 2011-re a GDP 46,7 százalékára mérséklődik. Az adóterhelés a GDP több mint két százalékával csökken, 2011-ben 36,1 százalékot ér el. Így az egyéb bevételeket (például az uniós forrásokat) is tartalmazó jövedelemcentralizáció mértéke a 2010. évi 45,1 százalékról 2011-re a GDP 43,8 százalékára csökken. Az államháztartás adósságszolgálattal kapcsolatos, közel 1100 milliárd forintos kamatkiadásai nélkül az úgynevezett elsődleges egyenleg 2011-ben a GDP 0,9 százalékát éri el.

Az államháztartás az úgynevezett jövedelemtulajdonosok között jelentős átrendeződés hajt végre a következő évben, így a háztartások, főleg a többgyermekes családok az adórendszer reformja révén jelentős többletforráshoz jutnak, míg a vállalkozások pénzügyi mozgástere, részben az adóváltozások, és főképp a kis- és középvállalkozásokat célzó Új Széchenyi Terv támogatásai révén,  szintén jelentősen bővül. Az állami szféra hatékonyságát növelni kell, ennek érdekében mind a kormányzat, mind a háttérintézmények területén karcsúsítás lesz, azaz a kiadásokat nagymértékben visszafogják - olvasható az NGM által kiadott összegzésben.

Az NGM dokumentuma szerint a magánnyugdíjpénztárak szabályozásának változtatásával a költségvetés egyensúlya egyrészt kiadási, másrészt bevételi oldalon is javul. Már törvénybe iktatatta az országgyűlés azt, hogy 2010 novemberétől 2011 végéig az APEH nem utal át havi 30 milliárd forintot a magánnyugdíj-pénztárakba, ami a munkavállalók tb-járulékának 8 százalékát jelenti. Ez a döntés 2011-re 360 milliárd forint kiadási megtakarítást jelent.

A bevételi oldalt - a kormány várakozásai szerint - a magánnyugdíj-pénztárakból visszaáramló vagyon, azaz a visszalépők által visszakerülő vagyon gyarapítja, amelynek összege a költségvetési tervezet szerint 2011-ben mintegy 529 milliárd forint. A költségvetés tervezetében az említett 529 milliárd forintból 451 milliárd forint a Nyugdíjbiztosítási Alap deficitjének pótlására szolgál, 78 milliárd forint pedig a központi költségvetésen keresztül más, nyugdíj jellegű kiadások finanszírozására szolgál.

Az NGM által kiadott dokumentum rögzíti: ha a visszaáramló vagyon, azaz a visszalépők által visszakerülő vagyon meghaladja a tervezett 529 milliárd forintot, akkor lehetőség nyílik az államadósság csökkentésére. A nyugdíjak kifizetése abban az esetben is a törvényi szabályozás alapján valósul meg, ha - fikcióval élve - senki sem lépne vissza az állami nyugdíjrendszerbe.