Magyar gazdaság: mitől lehet növekedés?

A bruttó hazai termék (GDP) az idei harmadik negyedévben 1,6 százalékkal, két éve nem látott mértékben emelkedett. A magyar dinamika megegyezik az EU átlagával, de érezhetően elmarad a német vagy a szlovák ütemtől. A növekedés motorja továbbra is a kivitel, főleg a gyengülő euró által is segített németországi export. Idén a GKI egy százalékos gazdasági növekedést vár, jövőre 2,5 százalékot - ez elmarad a kormány 3 százalékos várakozásától. Az export csaknem ötödével növekszik 2010-ben. A gazdaság magára találására utal a szintén alaposan, 18 százalékkal bővülő behozatal, ami a termelés magas importhányada miatt növekedhet.

Az infláció lassuló ütemben csökken, az év végére 4 százalékra mérséklődik, az év egészének átlagában 4,8 százalék várható, ami magasabb a tavalyi 4 százaléknál. Jövőre a 2010-esnél egy százalékponttal lehet kisebb lehet, de az év végi érték a GKI prognózisa szerint megegyezik az idei december végivel, vagyis 2011-ben évközi árnyomás nehezedhet a gazdaságra. Piaci elemzők szerint ennek részbeni oka az ágazati különadók egy részének a fogyasztókra hárítása lesz. A munkanélküliség idén 11,3, jövőre 11 százalék lehet. A bruttó átlagkereset emelkedése idén jelentősen, jövőre kis mértékben elmarad az inflációtól. A belföldi kereslet az első félévben még érezhetően csökkent, s a részadatok alapján a harmadik negyedévben is inkább csak stagnált - értékeli a helyzetet a GKI. Ez megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalomban is: idén a tavalyi érték 98 százaléka várható, s jövőre is csupán minimális volumenbővülésre lehet számítani.

A kutatók szerint az új kormány adóintézkedései nem segítik a növekedést. A társasági adó mérséklése főleg az ország tőkevonzó képességét javíthatja, de a jogbiztonság gyengülése ezt bőven semlegesíti. Az egykulcsos szja főleg a magas jövedelműeket kedvezményezi, akik vagy megtakarítanak, vagy az importot növelik (például gépkocsijuk lecserélésével). A "válságadók" viszont kifejezetten visszafogják az érintett ágazatok fejlesztéseit, a bankok hitelezési aktivitását - írja a GKI.

Az adóbevételek bővülése a nyugdíjpénztári vagyon felélésével együtt 2011-re biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentését. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, s ennek hatására a magán-nyugdíjpénztárakból a kormány által tervezettnél lényegesen kevesebben, főleg a nagyobb jövedelemmel illetve vagyonnal rendelkezők közül csak viszonylag kis számban lépnek át az állami rendszerbe, az megnehezítheti a hiánycél elérését.

A GDP arányában 2,94 százalékos hiánycél formálisan ugyan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergenciaprogramnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe. Ezt jelzi, hogy az államháztartás (a nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) úgynevezett strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint a 2009 évi 3,1 százalék után 2010-re 4,2, 2011-re pedig már 5,5 százalékra emelkedik, ami az egyensúly fenntarthatatlanságára utal.

Az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget a konvergencia-program tudná demonstrálni, ha sor kerülne a kiadási oldal rendszerszerű átalakításának meghirdetésére és megkezdésére. A jövő évi árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lehet, de a költségvetési politika negatív nemzetközi megítélése esetén ennél gyengébb forint alakulhat ki. Ha a 2011-es költségvetés hiányát betömő bármelyik intézkedés kiesik, a piacok igen érzékenyen reagálhatnak. Ez az árfolyam és az állampapírhozamok ingadozását vetíti előre 2011-re. A jegybanki alapkamat kedvező esetben is csak változatlan szinten marad, figyelemmel az év során várhatóan meginduló nemzetközi kamatemelésre is. Gyengülő forint esetén viszont kamatemelés sem zárható ki.