Kaotikus radiológiai beszerzések

Lépten-nyomon magyar szót lehetett hallani a minap a bécsi Austria Centerben, ahol kétévente rendezik meg az európai radiológiai kongresszust. A 18 ezer vendéget fogadó szervezők látnivalóról is gondoskodtak: az egyenként is több száz fős előadótermek sorát körülvevő gyártói és kereskedői standokon felsorakoztatták a legkorszerűbb számítástechnikával kombinált – a digitális rögzítést és képtovábbítást lehetővé tevő – röntgenberendezéseket, komputertomográfokat (CT), mágneses rezonancián alapuló képalkotókat (MRI) és ultrahangkészülékeket. A hazai kórházi szakembereket mindenekelőtt ez a kínálat vonzotta, hiszen reményeik szerint az egészségügyben elkölthető uniós fejlesztési pénzek révén lehetőséget kapnak új képalkotó diagnosztikai berendezések vásárlására.

A laikusoknak esélyük sincs eligazodni a 21. századi masinák műszaki paraméterei között, ugyanakkor az általuk kínált szolgáltatások előnyei bárki számára érthetőek. A legújabb generációs MRI az elődeinél sokkal csendesebben és gyorsabban működik, és nem kell hozzá kontrasztanyagot használni, ezért a beteg a vizsgálat során kevesebb kellemetlenségnek van kitéve. A legújabb CT-k pedig a másodperc tört része alatt készítenek felvételeket, így még a kiabáló, ficánkoló kisgyermekek is altatás nélkül vizsgálhatók meg. Ráadásul a rövid expozíciós idő alatt kisebb sugárterhelés éri a betegeket.

A közszemlére kitett röntgenkészülékek minden irányba forgathatóak, vagyis nem a beteg törött végtagjait kell a felvételhez csavargatni, mint ahogy például a fenntartó-tulajdonos főváros szégyenére a budapesti Szent János Kórház gépmatuzsálemekkel dolgozó traumatológiáján ma is történik. A bruttó 65–110 millió forintba kerülő korszerű átvilágítók némelyikére az uniós pénzből épülő 23 kistérségi szakrendelő között biztosan akad majd vevő, mivel az elnyert támogatás kötelező tartozékként írja elő a digitális röntgent. Így könnyen megeshet, hogy egy 20-25 ezer lakosú, hátrányos helyzetű kistérség rendelője sokkal korszerűbb eszközparkkal fog működni, mint a városi vagy megyei kórházak.

A bécsi bemutató csillogásától fényévnyi távolságra van a hazai valóság. Az egy főre jutó CT- és MRI-ellátottságot tekintve Magyarország Európa sereghajtója – derül ki a radiológiai berendezéseket gyártók és forgalmazók szervezetének statisztikájából. Mindkét területen rosszabbul áll, mint a cseh, a szlovák, a lengyel vagy akár a török egészségügy. Az eszközpark korösszetétele szerint valamivel jobb a helyzet: az európai szervezet adatai szerint a magyarországi CT- és MRI-készülékek fele nem régebbi ötévesnél.

Ugyanakkor az egészségügyi tárca, nyilván praktikus megfontolásból, tavaly 10-ről 12 évre emelte a még finanszírozható berendezések korhatárát, így az idősebbekkel végzett vizsgálatokért is jár pénz az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Az OEP 2008-ban 71 CT és 28 MRI működésére összességében 14 milliárd forintot adott; az egy vizsgálatra jutó átlagos összeg 11 ezer, illetve 21 ezer forint volt. Összehasonlításképpen: egy röntgenfelvételért ezer forint körüli összeget térít az OEP.

A Magyarországon működő CT-k viszonylag alacsony átlagéletkora korántsem jelenti azt, hogy az elmúlt években vásárolt berendezések a csúcstechnológiát képviselnék. Az első piacképes komputertomográfok 1985-ben kerültek forgalomba, azóta nyolc nagy technikai ugrás, generációváltás történt, a fele 2001–2007 között. Magyarországon nem számít ritkaságnak a 20 éves vagy még régebbi technikai színvonalon álló berendezés; megyei, súlyponti kórházakban is működik ilyen, például Tatabányán és Győrben is.

A főváros budai oldalán, valamint az azt övező agglomerációban élők egyetlen traumatológiáján, a Szent János Kórházban 2007-ben olyan CT-t szereztek be, amely megvétele pillanatában is a 9 évvel korábbi technikát képviselte. A Heim Pál Gyermekkórház két éve kapott annyi pénzt a tulajdonos fővárosi önkormányzattól CT vásárlására, amelyből egy három generációval korábbi tudásszintű gépre futotta. Ezzel látják el a Semmelweis Egyetem gyermekbetegeit is – ám ez kardiológiai célra nem alkalmas, és a kicsiket a vizsgálathoz altatni kell.

Pontos nyilvántartás híján csak becslés, hogy a hazai CT-park körülbelül egytizede képviseli a csúcstechnikát. Ráadásul ezek egy része is presztízsberuházás, a kiválasztott masina sem a kórház méretéhez, sem szakmai feladataihoz nem illeszkedik. A nagykanizsai kórház például tavaly óta lízingel ötéves futamidőre összesen 300 millió forintért egy olyan tudású CT-t, amelyhez fogható csupán a pécsi és a szegedi egyetemi klinikán, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oktatókórházban működik. Utóbbi helyen az is korlátot szab a berendezés kihasználásának, hogy csupán egyetlen orvos igazodik el a szupermasina speciális alkalmazásaiban.

A szakértelem, különösen a high-tech készülékekhez szükséges többletismeret másutt is jellemzően szűk keresztmetszet. A radiológus orvosok eleve kevesen vannak: 36 százalékuk nyugdíj mellett dolgozik, míg az utánpótlás, vagyis a terület iránt érdeklődő szakorvosjelöltek, rezidensek létszáma csupán egyharmada a szakmából már kifelé tartókénak.

Székely Tamás egészségügyi miniszter február végén jelentette be, hogy három megyei kórház, ahol nincs MRI (Salgótarjánban, Szekszárdon és Tatabányán), uniós pályázatból kaphat pénzt a vásárlásra, a működtetést pedig az OEP finanszírozza. További három városi kórháznak (Karcag, Mohács, Jászberény), ahol van sürgősségi ellátás, de nincs a korszerű diagnosztikában nélkülözhetetlen CT, a miniszter az előbbihez hasonló konstrukcióban ígérte meg a beszerzést, ám ezt már biztosan nem neki kell teljesítenie.

A minisztériumi fennhatóság alatt működő Országos Idegtudományos Intézetnek azonban már nem kell tovább várnia: nyolc évre összesen 600 millió forintért bérel egy korszerű CT-t. A jelek szerint a tulajdonosnak nem szúrt szemet, hogy a berendezés a 96 hónapos bérleti időtartam alatt vaskos ráfizetést fog termelni. Mivel a bérlet a teljes OEP-bevételt elviszi, a működtetés kiadásaira – körülbelül évi 150 millió forintra – nem lesz fedezet.

A drága képalkotó diagnosztikai berendezések telepítésében és működtetésében évek óta hiányzik a központi rendező elv, emiatt a CT- és MRI-vizsgálatok számát tekintve megyénként kétszeres-háromszoros különbségek vannak (lásd grafikonunkat a 67. oldalon). Miközben sürgősségi ügyeletet ellátó kórházakban nincs CT, vagy csak korszerűtlen készülék működik, a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai Intézetben több mint egy évig porosodott egy CT és egy MRI – ezeket a működtetőjük végül visszaadta a lízingcégnek.

GÁTI JÚLIA