Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kártyatársaság csütörtöki közleményében azt írta, hogy a lakossági fogyasztás alakulása a gazdasági helyzetet tükrözi: a legnagyobb bajokkal küszködő tagállamokban, főként Írországban és Görögországban kevesebb pénzt költött el a lakosság, mint egy évvel korábban, javult viszont a fogyasztási kedv az unió legnagyobb tagjainál - főként Franciaországban és Nagy-Britanniában -, és a viszonylag lendületesen növekedő keleti tagállamokban, elsősorban Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.
Ugyanakkor a huszonheteket együttvéve a harmadik negyedévben regisztrálták a legszerényebb bővülést; a lakossági költés éves szintű növekedése az év első három hónapjában mért 2,6 százalékról és a második negyedévi 1,9 százalékról lassult 1,2 százalékra.
A Markit piackutató vállalattal közösen végzett felmérés szerint a lakossági fogyasztás csekély mértékben járult hozzá az unió bruttó hazai termékének (GDP) harmadik negyedévi növekedéséhez, ami számos egyéb tényező mellett arra utal, hogy törékeny a gazdasági fellendülés. Az egyre nagyobb munkanélküliséggel és a várható kormányzati megszorításokkal együtt a legjobb esetben is csak szerény GDP-növekedés várható a következő hónapokban.
A felmérés szerint a harmadik negyedévben az EU-ban forgalomban lévő 227 millió Visa bankkártyával 242 milliárd euró értékben bonyolítottak le tranzakciókat, ami 19,6 százalékos növekedés az előző évihez képest. A kártyabirtokosok egy-egy tranzakció során átlagosan 50,8 eurót költöttek, ami kismértékű csökkentés az előző évi 51 eurós átlaghoz képes.
