Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A képviselők 256 támogató szavazattal fogadták el a számvevőszéki és költségvetési bizottság indítványát, módosítva az idei költségvetésről szóló törvényt.
A távközlési ágazat különadójából származó 61 milliárd forinttal emelte meg a büdzsé általános tartalékát hétfőn az Országgyűlés. A képviselők 256 támogató szavazattal fogadták el a számvevőszéki és költségvetési bizottság indítványát, módosítva az idei költségvetésről szóló törvényt.
A javaslat indoklása szerint a büdzsé általános tartaléka kimerülőben van, ezért - az év hátralévő részében jelentkező feladatok finanszírozhatósága érdekében - a távközlési ágazatot terhelő különadóból származó 61 milliárd forint többletbevétellel szükséges feltölteni. (A válságadók bevezetéséről október 18-án döntött a parlament. A távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.) Az indoklás kitér arra, hogy az előző kormány "felelőtlen és átgondolatlan" költségvetési politikája "jónéhány olyan kötelezettségre nem irányzott elő forrást", amit mindenképp teljesíteni kell.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén korábban azt mondta: a kormány az általános tartalékot a fizetőképesség fenntartására, valamint a többi között a be nem fizetett nemzetközi tagdíjak, illetve a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézmények tartozásainak kiegyenlítésére használja fel. A költségvetés általános tartalékának feltöltéséről legutóbb október 18-án határozott az Országgyűlés. Akkor azt a 35,2 milliárd forintot fordították erre a célra, amit a Mol Nyrt. köteles volt az Európai Bíróság döntése alapján visszafizetnie az államnak.
A parlament - ugyancsak a szakbizottság javaslatára - döntött a 2009. évi költségvetés módosításáról is. A képviselők ezzel hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amelynek értelmében a jövedelemkülönbség-mérséklés során beszámítással érintett önkormányzatok a beszámítási összeg 35 százalékát jövőre visszaigényelhetnék a központi költségvetésből. Az indoklás szerint a büdzsét megalapozó törvények ezt a támogatási formát megszüntetik, összegét a következő évben önkormányzati céltartalékba helyezik. Az ellenzéki pártok mindkét indítványra nemmel szavaztak. Az Országgyűlés a törvények sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.