Hajrá, magyarok!

„A fiatal gazdáknak növekedniük kell, az pedig föld nélkül nem megy” – nyilatkozta a HVG-nek Mikula Lajos, az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke. Mások más érvekkel követelik, hogy hosszabbítsák meg három évvel az uniós csatlakozástól számított hétéves földvásárlási moratóriumot, amely 2011. április 30-án lejár. A prolongálás szükségességéről február 15-én szinte teljes politikai konszenzussal – kilenc SZDSZ-es ellenszavazat mellett – hozott határozatot az Országgyűlés. Némi vita után, közvetlenül a választások első fordulója előtt a Bajnai-kormány benyújtotta a magyar kérelmet Brüsszelnek. Holott a földtulajdonosok között korántsem teljes a konszenzus, mert aki termőföld vásárlására készül, hőn óhajtja a moratórium meghosszabbítását, aki viszont az eladást fontolgatja, uniós árakra spekulálva ellenzi azt.

Bánkuti András

 Nem sokkal később lett is riadalom: az Európai Bizottság az Európai Bíróságon támadta meg a kormányokat tömörítő Tanácsnak azt a döntését, amely – felülbírálva az Európai Bizottság álláspontját – meghosszabbította négy tagállam, köztük Magyarország számára a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét. Az efféle kamattámogatás és közvetlen szubvenció ugyanis az Európai Bizottság szerint nem indokolt. Bár Gráf József agrárminiszter az említett kérelmet a földmoratórium-hosszabbítás főpróbájának tekintette, a két ügy független egymástól – vélik szakértők. Utóbbiban inkább politikai, mint technokrata döntés várható, ettől függetlenül a választások után megalakuló kormánynak az elődje által benyújtott indokokra alaposan rá kell erősítenie. A leköszönő kabinet ugyanis nem tehette meg, hogy utódja nevében alakítson ki birtokpolitikai koncepciót. Ha megteszi, abban például azt is ecsetelnie kellett volna, miért nem szüntette meg a Magyarországon 1,5 millió hektárra tehető osztatlan közös tulajdont – amelyeknél egy helyrajzi számon belül több tulajdonost is nyilvántartanak anélkül, hogy azok területét az adott táblán belül kijelölték volna. Illetve azt is meg kellene magyarázni, hogy miért nem történt meg az egy-egy tulajdonoshoz tartozó, de egymástól messze elhelyezkedő, ezért csak többletköltséggel művelhető földrészletek tagosítása. Ha az új kormány felvázol egy földbirtok-rendezési programot, amelyhez kedvezményes, hosszú lejáratú földjelzálog-hitelezés is kapcsolódik, erősödnek a moratórium meghosszabbítása melletti érvek – véli több szakértő.

Csakhogy a jelenlegi kormány által beadott dokumentum átolvasása után elbizonytalanodhatnak a brüsszeli hivatalnokok: vajon miből akarnak állami segítséget adni tőkehiányos gazdáik földvásárlásához a magyarok, ha például a kárpótlási és részarány-kiadási programok befejezését éppen az államháztartás problémái miatt odázták el – vetette fel a HVG-nek Fűr Zoltán, a termőföldingatlan-közvetítéssel foglalkozó Földbróker.hu Kft. ügyvezetője. Szerinte egyéb helyeken is önellentmondásba keveredik az agrártárca. Az például, hogy a minisztérium 3,3 millió földtulajdonosról tud, és azzal számol, hogy egymillió család bérleti díjakkal egészíti ki a jövedelmét, egyrészt irreleváns a moratórium szempontjából, másrészt inkább annak feloldása mellett szól – állítja. Az agrártárca Brüsszelnek eljuttatott szakmai levele szerint az átlagos birtokméret kisebb, mint 2 hektár.

A kis parcellák átlagára hektáronként 400 ezer forint körül van. Ezt a moratórium feloldása után vélhetően megjelenő vevőktől egyszerre kapná meg a tulajdonos, míg bérbe adva leghamarabb húsz év alatt látna ennyi pénzt, figyelembe véve, hogy a kis földrészleteknél 10–20 ezer forint közötti a hektáronkénti bérleti díj. Ha van vevő, van ár, a földtulajdonosokat ez érintené kedvezően – tette hozzá Fűr. A földforgalmat pedig éppen a moratórium feloldása gyorsítaná meg. A földpiaci szakértő kétségbe vonja az agrártárcának azt az állítását, hogy évente 200-220 ezer hektár mezőgazdasági terület cserélt tulajdonost, s ez az európai átlagot meghaladó földforgalmat jelentene. Ebben az esetben ugyanis lényegesen csökkent volna a kárpótlás óta eltelt 15 év alatt a tulajdonosok száma, és kevésbé lenne elaprózott a földbirtokszerkezet. Az is beszédes, hogy a földért életjáradék programok is csak mintegy ötvenezer hektárt mozgattak meg 2003 óta.

 Az agrártárca a magyarországi és az uniós földárak közötti 3–20-szoros különbségről beszél. Fűr szerint ennél kisebb a differencia: a használható méretű parcellák Magyarországon hektáronként 600-800 ezer forintot érhetnek, sőt Debrecen környékén az egymillió forintot is meghaladhatja az ár. Ezzel szemben Nyugat-Európa fejlett agráriummal rendelkező államaiban 1–5 millió forint között lehet.

A honi árszintet a moratórium feloldása emelheti, bár valószínűleg nem a nyugat-európai magasságba. Az agrárgazdaságban járatos szakértők szerint ugyanis a földárat nagymértékben befolyásolja az is, hogy milyen eredményt hoz a mezőgazdasági termelés. Szintén áralakító tényező a régi és az új tagállamokbeli támogatások különbsége, amire az agrártárca is joggal hivatkozik a moratórium meghosszabbítása melletti érveiben. Jövőre ugyanis Magyarország csak az EU-15-ök által kapott agrártámogatások 70 százalékát kapja meg Brüsszeltől. A hároméves hosszabbítás ahhoz mindenképpen szükséges lenne, hogy a földpiaci „rendetlenséget” felszámolják, és például az osztatlan közös tulajdonban lévő földek státusát rendezzék, illetve végrehajtsák a tagosítást – véli Mikula, aki reménykedik, jut forrás a földvásárlás támogatására.

Akár marad a moratórium, akár nem, a földtörvényt minden bizonnyal hamarosan módosítja az új kormány – még ha csak az elővásárlási és a bérleti jogban is. „Előzetes közigazgatási eljáráshoz, azaz engedélyhez kellene kötni a termőföldvásárlást, illetve a -bérlést – osztotta meg a HVG-vel a földpiaci szabályozásban szerinte kívánatos leglényegesebb új elemet Korom Ágoston, a Corvinus Egyetem oktatója. A földügyekben a Fidesznek tanácsokat adó EU-jogász szerint ugyanakkor egy ilyen változtatás magával hozná a földvásárlási moratórium megszűntét is, mert ha az átmeneti időszak alatt megváltozik a szabályozás logikája, akkor az unióval kötött megállapodás szerint a tilalom érvényét veszti.

Bonyolíthatja a helyzetet, ha Brüsszel azzal a feltétellel járul hozzá a hosszabbításhoz, hogy a külföldiek számára ugyan nem, de jogi személyeknek engedélyezni kell a földvásárlást jövő májustól. A HVG felvetésére a Fidesz környezetéből erre úgy reagáltak, az új kormány ebbe biztosan nem megy bele, sőt 2014 után is elzárná a földvételi lehetőségtől a jogi személyeket.

KELEMEN ZOLTÁN