A lemondás okaként Kopits György azt nevezte meg, hogy a személyével szembeni bizalom nyilvánvalóan megszűnt, valamint azt, hogy december 31-e előtti Költségvetési Tanács és a január elsejétől hatályos új Költségvetési Tanács között semmilyen szempontból nincs tartalmi jogfolytonosság. Kopits György rámutat: "az a testület, amelyet ma a törvény Költségvetési Tanácsnak nevez, semmilyen tartalmi szempontból nem tekinthető a 2010. végéig működő Költségvetési Tanács intézményi folytatásának".  

A házelnöknek írt levelet Kopits György tájékoztatásul elküldte Schmitt Pál köztársasági elnöknek és Nyikos Lászlónak, az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága elnökének. Kopits György a levélben kifejti: "Két évvel ezelőtt, 2009. február 16-án az Országgyűlés előtt felesküdtem, mint a Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsának a köztársasági elnök által jelölt tagja. Azóta tagtársaimmal együtt a költségvetési felelősségi törvény szelleme és betűje szerint munkálkodtam a közpénzügyek fenntarthatósága és átláthatósága, Magyarország hitelességének helyreállítása érdekében.

A több tucat jelentés és elemzés, amelyet a tanács titkárságának hatékony segítségével másfél év alatt nyilvánosságra hoztunk, elsősorban a törvényhozás munkáját volt hivatott támogatni, de tekintélyt szerzett a testületnek a hazai és a nemzetközi szakmai közönség előtt is".

Kopits György levelében emlékeztet: "azt a ritkán tanúsított bizalmat, amellyel az Országgyűlés - az akkori ellenzéki pártokat is beleértve - két évvel ezelőtt ellenszavazat nélkül 9 évre megválasztotta a Költségvetési Tanács tagjait, a jelenlegi kormánypártok váratlanul és magyarázat nélkül visszavonták". 

Az elnök kifejtette: egy törvénymódosítási "próbálkozás-sorozat" végén azonnali hatállyal lejárttá tették a tagok megbízatását, a minden más munkavállalóra vonatkozó érvényes szabályokat kiiktatva azonnali hatállyal elbocsátották a titkárságát, és drámaian leszűkítették a tanács feladatkörét. A 2009-2010-ben működött Költségvetési Tanács mandátumával ellentétben a törvény még azt sem várja el az új testülettől, hogy olyan gazdaságpolitikai tervekről, mint például a 2011. február közepére ígért nagy horderejű, a hosszú távú fenntarthatóságot helyreállítani hivatott reformintézkedések, költségvetési hatásbecslést készítsen - olvasható a levélben.

Az elnök aláhúzza: a hatályos szabályozás értelmében az új testület vezetőjének jogai mindaddig őt illetik, míg a köztársasági elnök ki nem nevezi saját jelöltjét. A bizalom megszűnésére, illetve a két testület közötti tartalmi jogfolytonosság hiányára hivatkozva mondott le a tisztségről - olvasható Kopits György levelében. 

"Bízom abban, hogy a köztársasági elnök úr által kinevezendő, megfelelő szakember élvezni fogja az Országgyűlés bizalmát, és az ország hitelességének helyreállítása érdekében élni fog mindazokkal a jogokkal is, amelyek a törvényi tiltás hiányában őt megilletik" - írja Kopits György az Országgyűlés elnökének írt levelében.