Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Simor András szerint a kormány februárra ígért reformcsomagjának inkább kiadáscsökkentő, mint bevételnövelő lépéseket kellene tartalmaznia. A jegybankelnök hangsúlyozta, a tavalyi, Surányi György cikke által kiváltott vitában nem szólalt meg, de az MNB nyitott olyan vitára, amely a jelen gazdasági körülményeken alapul.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke vasárnap este az ATV Kommentár című műsorában azt mondta: a jegybank a kormány által beígért februári reformcsomagról csak publikus információkkal rendelkezik, semmivel sem többel, mint az "átlagos újságolvasó".
A piac amiatt aggódik, hogy miként lesz tartós a költségvetési konszolidáció - tette hozzá, azzal, hogy a kormány által ígért 6-800 milliárd forintos egyenlegjavító lépéseknek 2102-13-ban a nyugdíjpénztári befizetések, a különadókból akkorra kieső tételekből származó lyukakat kell betömniük. Úgy vélekedett: jó lenne, ha a tartós, fenntartható, az elemzői, befektetői kör által is jónak tartott intézkedések alapvetően a kiadást csökkentenék, nem pedig a bevételt növelnék. Mint mondta: a magyar adószint továbbra is elég magas.
A jegybankelnök kiemelte: a reformcsomag javíthatja Magyarország kockázati megítélését. Felhívta a figyelmet, hogy a kockázati megítélés javulása önmagában csökkentően hat a kamatszintre és növelheti a monetáris politikai mozgásterét.
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő szerint "újra meg kell nyitni" a Surányi György korábbi jegybankelnök és közte tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szólt, az MNB-elnök úgy reagált: nem is szólalt meg abban a vitában, amelyet Surányi György Népszabadságban publikált tavalyi írása váltott ki. Kitért viszont arra, hogy az akkori vitát nem szabad a ma már megváltozott gazdasági körülmények között ugyanúgy lefolytatni. Szerinte azonban van helye a vitában, arra az MNB nyitott is, de minden vitának a jelen gazdasági körülményeken kell alapulnia.
A Monetáris Tanács tervezett átalakításáról annyit közölt: a tanácstagok jelölésére többféle megoldás van a világban; a kérdés az, miért változtatnak, annak mi az üzenete. Bár több elemző és befektető is aggódik - fűzte hozzá Simor András -, hogy az új tagok "instrukciókkal" érkeznek, vagy meg akarnak valósítani egy, az MNB törvényi céljainak nem megfelelő kormányzati célt, ő maga nem él ezzel a feltételezéssel.
Aki a Monetáris Tanács tagja lesz, azt köti mindaz, amit a törvény a jegybanknak célul határoz meg - jelentette ki. Úgy fogalmazott, ha más feltételezéssel élne, akkor azt kellene feltételezni, hogy a tagok megszegik az országgyűlési esküjüket, "ilyen feltételezéssel nem tudok élni" - mondta. A jegybanki kamatemeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a "türelem, megfontoltság" jellemezte a monetáris tanácsot.
Kérdésre válaszolva az MNB-elnök kitért arra is, hogy a törvény szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány kamatpolitikáját.
Az elsőrendű cél az infláció alacsonyan tartása, ennek alárendelt cél a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, és ez így van ez Európai Unió minden országában, mert a jegybank a saját eszközeivel leginkább az inflációra tud hatni - közölte Simor András.
A jegybank a saját eszközeivel leginkább az árstabilitás elérésével, a tartósan alacsony inflációval szolgálhatja a társadalmi jólétet - jegyezte meg. Kérdésre válaszolva megismételte: esze ágában sincs foglalkozni a lemondás gondolatával, a feladatot 6 évre vállalta.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag.
Az eset Magyar Péter országjárásának gyulai állomásán, a politikus beszéde közben történt.