Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Tárki lakossági, illetve a Kopint-Tárki feldolgozóipari vállalatok helyzetének és kilátásainak felmérését szintetizáló gazdasági közérzeti index értéke (0-100-ig terjedő skálán) 40,8 pontra csökkent az előző negyedévi 43 pontos értékről – írja Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Gazdasági közérzetünk az elmúlt három negyedévben a 2008. tavaszi-nyári szint körül alakul, azaz a világgazdasági válság európai és magyarországi elmélyülése előtti szint környékén, messze elmaradva azonban a kilencvenes évek végére, illetve a kétezres évtized első felére jellemző 45 és 53 pont között mozgó közérzeti értékektől.
Kopint-Tárki
Gazdasági közérzetünk enyhe romlása mögött ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A dominánsan a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok közérzete tovább javult, és 2008 nyara óta, azaz két és fél éve nem látott kedvező szintre emelkedett: az 52 pontos részindex már a hosszútávú átlagnál kismértékben kedvezőbb bizalmi értéknek tekinthető. Az egyre jobb feldolgozóipari közérzet mozgatója a kilátások folytatódó javulása (immár 61 pontos értékkel), ami a jövőbe tekintve további emelkedést vetít előre.
Ezzel szemben a lakossági közérzet enyhén romló tendenciát mutat. Az idei első negyedévében a magyar háztartások aktuális helyzetük stagnálását, kismértékű romlását érzékelik: az ezt mutató részindex értéke 38 ponton áll, vagyis továbbra sem tud pozitív irányban kitörni a 36-40 pont közötti sávból, amelyben a súlyos lakossági áldozatvállalással járó kényszerű stabilizációs intézkedések kezdete, azaz 2008 vége óta tartózkodik. Ráadásul eközben megcsappanni látszik az az optimizmus, amely 2010 tavaszi-nyári hónapjaiban derűsebb árnyalatúra festette a hazai lakosság közérzetét: a háztartások kilátásait mérő részindex értéke 46 pontra mérséklődött (2010 második negyedévében még 51 ponton állt).
Tovább romlott az ország általános állapotának megítélése, mégpedig a lakosság egészének, valamint a megkérdezett cégvezetők véleménye szerint egyaránt. Bár a negatív (mindössze 27 pontot elérő) helyzetértékelés mellett a magyar gazdaság kedvezőbb jövőbeli perspektívájába vetett bizakodás még nem párolgott el teljesen, az előretekintő optimizmus mértéke csökken. Miközben 2010 utolsó negyedévében még mind a lakosság, mind a vállalati menedzserek az átlagnál kicsit jobbnak ítélték Magyarország kilátásait – 53, illetve 57 pontos részindex-értékekkel –, addig 2011 elején már a hosszútávú átlag környékére mérséklődött a jövőbeli várakozás (a lakosság átlagában 48, a cégvezetők körében 50 pontos értékkel).
Ezzel együtt a jövőbeli folyamatokkal kapcsolatos várakozások arra utalnak, hogy ha váratlan negatív körülmények nem okoznak törést a kirajzolódó tendenciákban, akkor a gazdasági szereplők helyzete apránként javul majd 2011 folyamán. Ez a javulás ugyanakkor a lakosság körében a korábban reméltnél kisebb mértékű lehet, és párhuzamosan a lakossági reáljövedelmek emelkedésével, inkább csak az idei év őszi-téli hónapjaiban lesz érzékelhető. A feldolgozóipari vállalatok közérzete viszont folyamatosan javulhat a stabilnak látszó németországi konjunktúrára alapozva, és apránként a belföldi piactól függő vállalkozások is kedvezőbbé váló keresleti helyzetet tapasztalhatnak majd. Mindennek következtében a Kopint-Tárki kutatási igazgatója szerint 2011 végéig a gazdasági közérzetet mérő index értékének kismértékű emelkedése valószínű.
