Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Bár még nem tisztázódott pontosan, hogy mi történt azon a bizonyos hétvégi napon egy New York-i szállodában Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője és egy szobalány között, máris számos találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy ki lesz az utód az intézet élén. Strauss-Kahn megbízatása eredetileg 2012 tavaszán jár le.
A feltörekvő piaci befektetéseket kezelő Templeton Asset Management ügyvezető elnöke, Mark Mobius szerint ugyanakkor fel kell hagyni azzal az eddigi szokással, hogy az IMF vezetőjét Európa adja. Szerinte a feltörekvő országokból, Kínából, Indából, vagy máshonnan kellene új vezetőt állítani az IMF élére. Az 50 milliárd dolláros vagyont kezelő Mark Mobius azt mondta, feltörekvő országból kellene választani vezetőt, aki "friss szellemet" hoz az intézetbe.
Az IMF működési rendjében tavaly novemberben, éppen Strauss-Kahn támogatásával bevezetett változtatások következtében megnőtt a világgazdaságban is megerősödött fejlődő országok, így Kína, India és Brazília szavazatának súlya. Ezzel létrejött annak az elvi lehetősége, hogy a tagállamok szakítsanak azzal a sok évtizedes, hallgatólagos megegyezéssel, hogy az IMF vezetője mindig egy európai, a Világbanké pedig egy amerikai tisztségviselő legyen. A világgazdaság súlypontjának eltolódása mellett a regionális váltáshoz a szubjektív feltételek is adottak, mert a fejlődő országokból nem egy kompetens közgazdász került már az IMF látóterébe.
Az esélyesek között emlegetik még az indiai Montek Szingh Ahuluvaliát, az IMF független értékelő hivatalának első igazgatóját, aki Újdelhiben a tervbizottság és a miniszterelnök gazdasági tanácsadói testületének tagja volt. De szóba jöhet még Tharman Sanmugaratnam szingapúri pénzügyminiszter, valamint a mexikói központi bank jelenlegi elnöke, Agustin Carstens vagy elődje, Guillermo Ortiz is.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.