szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Banki elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalom márciusi visszaesése egyaránt tükrözi a reálbérek visszaesését, valamint azt, hogy a munkaerőpiacon nincs javulás, érdemi növekedés a magánfogyasztásban csak jövőre várható. A nemzetgazdasági tárca bővülő lakossági vásárlóerőre számít a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás, az szja-terhek csökkentése, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése nyomán.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden publikált adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom márciusban 0,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz, és 0,5 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az év első negyedévében lényegében stagnáltak a kiskereskedelmi eladások.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a kiskereskedelmi adatok a fogyasztói bizalom, illetve a reálbérek visszaesését is tükrözik. A márciusi visszaesésben ugyanakkor kismértékben szerepe lehetett a húsvéti ünnepek későbbre tolódásának is, így áprilisban újra minimálisan növekedhettek az eladások. A forgalmat visszafoghatták a megugró élelmiszer és üzemanyagárak is.

A kiskereskedelmi adatok jól tükrözik azt is, hogy a gazdaságot nem a belső kereslet húzza, de legalább már nem rontja érdemben a növekedést - mutatott rá az elemző. Várakozása szerint a kiskereskedelmi forgalom lassú emelkedésnek indulhat a következő hónapokban, elsősorban bázishatások miatt, de kismértékben segíthet a foglalkoztatás lassú javulása is, így az év egészében 0,5 százalék körüli forgalomnövekedés várható.

Suppan Gergely hozzátette, hogy a belső kereslet hiánya ugyanakkor segítheti a TakarékBank által várt dezinflációt a második félévtől, így a 3 százalékos inflációs cél elérését a jövő év második felében.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint jelenleg sok minden szól az ellen, hogy a magánfogyasztás fellendüljön, ezt mutatják a márciusi kiskereskedelmi adatok. Hiába volt az év elején az "adókiengedés", még mindig nem tudott magára találni a magánfogyasztás - mondta az elemző, aki nem számít arra sem, hogy a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése a nyár végén lendületet adna a fogyasztásnak.

Barta György az idei év egészére is csak 1-2 százalékos növekményt vár, ami a tavalyi 2 százalékot meghaladó visszaesést figyelembe véve igazából csak korrekciót jelent. Valódi növekedésre 2012-ben számít, de hozzátette, hogy a jövőre prognosztizált 2,5 százalékos kiskereskedelmi forgalombővülés még mindig meglehetősen lassú ütemű, aminek oka, hogy a kormányzati megszorítások a jövő év elején kezdik majd éreztetni hatásukat.

A CIB Bank vezető elemzője szerint a márciusi kiskereskedelmi adat arra is rámutat, hogy az infláció szempontjából belső keresleti hatásra nem kell számítani, tehát önmagában az adat akár az alacsony kamatszint melletti érvként is felhozható. Véleménye szerint a magánfogyasztást az is visszafogja, hogy a munkaerőpiacon az idén még nem várható javulás. Számítása szerint a munkanélküliségi ráta 2010 végén 10,8 százalékos lehet, és ezen a téren is inkább csak 2012-től kezdődően jelenhetnek meg pozitív jelek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelése szerint az európai trendeknek megfelelően teljesített itthon is a kiskereskedelem. A visszafogott hazai kiskereskedelmi forgalmi dinamikát egyrészt a korábbi évekre jellemző súlyos visszaesés, másrészt pedig a csaknem egész Európára jellemző zsugorodás fényében kell értékelni: márciusban az EU-országok átlagában 1 százalékos, az euróövezet tagállamaiban átlagosan 1,7 százalékos forgalomcsökkenés következett be - olvasható az NGM MTI-hez eljuttatott közleményében.

A közlemény kiemeli, hogy márciusban nőtt az üzemanyag-kiskereskedelem, amely 2009 júliusa óta először nem esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A jellemzően kisboltokat tartalmazó élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem forgalmának volumene jelentősen - 2,9 százalékkal bővült - márciusban a múlt év  azonos hónapjához képest. Ugyanakkor a hipermarketekkel kiegészített élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egységek forgalma márciusban visszaesett. Dinamikusan nőtt a használtcikk- és az illatszer-kiskereskedelem: az első negyedévben 9,5 százalékkal, illetve 8,6 százalékkal.

A minisztérium szerint az év hátralevő részében a lakossági fogyasztási kedv javulására lehet számítani, amiben a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás mellett az szja-terhek csökkentése, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése nyomán bővülő lakossági vásárlóerő döntő szerepet játszik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!