Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Mol javuló eladósodottsági mutatóira és készpénztermelő képességének érdemi javulására alapozza, hogy kedvezőbb pozícióba került az új beruházásokhoz, felvásárlásokhoz - olvasható a Világgazdaság online kiadásában.
A lengyel kincstárügyi minisztérium tavaly október végén írt ki pályázatot a többségi részesedés eladására, és a lehetséges befektetők kérésére már kétszer elhalasztotta a kötelező ajánlattétel végső időpontját. A lengyel államnak 53,19 százalékos tulajdonrésze van a vállalatban, amelyet stratégiai befektetőnek szánnak, de márciusi hírek szerint külföldi állami vagyonalapok is érdeklődnek az üzletrész megvásárlása iránt. Az állami részesedés piaci értéke kétmilliárd zloty (729 millió dollár) körül mozog.
A Mol érdeklődése azonban még régebbi. Már 2007-ben lehetett olyan – azóta persze felülírt – tervekről hallani, hogy üzemanyagokra szakosodó közép-európai olajkonszernt hozna létre a majdani formáció legnagyobb szereplője, a lengyel PKN Orlen, a társulásba pedig bevonná a Nafta Polskát, a három kisebb dél-lengyelországi finomító öszszevonásával akkoriban alakult Lotost, az osztrák OMV-t és a magyar Molt is. Piotr Czyzewski kincstárügyi miniszter akkori tájékoztatása szerint a Mol vezetői jelezték, érdekli őket egy ilyen regionális vállalat.
A Lotos zsíros falat: tavaly e cég ellenőrizte a lengyel üzemanyag-kiskereskedelem 30 százalékát, és lépéseket tett a litvániai Geonafta termelő vállalat megvételére. A cég által üzemeltetett gdanski olajfinomító teljesítette éves, több mint nyolcmillió tonnás feldolgozási tervét, jórészt újonnan üzembe helyezett létesítményeinek köszönhetően.
