Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A szövetség negyedévente közölt regiszterének adatai szerint az összesített intézményes megtakarítás - azaz a vagyonkezelt vagyonok és befektetési alapok együttesen 1,4 százalékkal bővültek 2011 első negyedévében - 9822 milliárd forintot tett ki március végén. Az intézményes megtakarítások szerkezetében számottevő változás nem következett be: a vagyonkezelt vagyon 66 százaléka pénztári, 27 százaléka biztosítói vagyon, 7 százalék az egyéb kategóriába sorolható.
A pénztári vagyon 3969 milliárd forint volt az első negyedév végén. A pénztári portfóliók több mint fele magyar állampapírokban van. Egy átlagos portfólió több mint 43 százalékban magyar államkötvényeket, mintegy 10 százalékban diszkont kincstárjegyeket tartalmaz, míg a részvények aránya körülbelül 35 százalék. Külföldi betétekben és kötvénytípusú befektetésekben a negyedév végén 3,2 százalék volt. A pénztári portfóliókban a negyedévben nőtt a hazai, míg csökkent a külföldi részvények aránya, ami megfelel a negyedéves részvénypiaci események, illetve a forint erősödésében jelentkező trendeknek.
A vagyonkezelés másik nagy szereplője a biztosítói vagyon, amelynek kisebb részét a unit-linked (befektetéssel kombinált) termékek teszik ki. Utóbbiak összesített értéke 663 milliárd forint, míg az egyéb biztosítói vagyon március végén 952 milliárd forint volt. A negyedévben a unit-linked portfóliókban csökkent a hazai és a külföldi részvények aránya is, míg a magyar állampapírok súlya nőtt. Az első negyedévben mind a befektetési alapok, mind a unit-linked termékek portfóliója esetében elmozdulás látszott a kisebb kockázatú termékek irányába, mindamellett, hogy utóbbiakra általában magasabb kockázatvállalási hajlandóság jellemző - állapítja meg a BAMOSZ elemzése.
A közlemény idézi Temmel Andrást, a BAMOSZ főtitkárát, aki szerint a unit-linked termékek vásárlóinak nagyobb kockázatvállalási hajlandóságát több tényező is okozhatja. Egyfelől a befektetési alapokkal szemben a befektetési időtáv a unit-linked termékeknél jellemzően lényegesen hosszabb, illetve a garantált alapok kivételével a befektetési alapoknál nem jellemző az előre meghatározott futamidő. A befektetési alapok esetében ráadásul általában nagyobb összegek egyszeri befektetéséről döntenek, míg a unit-linked termékek esetében gyakoribb a rendszeres, kisebb összegű megtakarítás, ami növeli a befektetők jövő idejű megtakarításokra vonatkozó kockázattűrő képességét.
